Weboldal szerkesztõk
Az Internetes oldalszerkesztés során
nem kötelezõ ismerni a HTML oldalleíró
nyelv parancsait, ha találunk a piacon egy olyan internetes
oldalszerkesztõt amely megfelel az igényeinknek.
Az ilyen szoftverek eszközválasztékát
a HTML nyelv lehetõségeihez kell igazítani,
a kérdés csak az, hogy a rendelkezésre álló
lehetõségek közül egy-egy szoftver melyeket
támogatja és melyeket nem. Egyelõre a weboldal
szerkesztés nem folyhat olyan szabadon mint a kidványszerkesztés,
bár a HTML legújabb verziójában már
ígéretes rétegkezelési lehetõségek
megjelenését is tervezik.
Netscape Composer
Aki a Netscape Navigator 3.0 Gold-ot, vagy a Netscape Communicator-t használja, az a böngészõkhöz kap egy oldalszerkesztõ eszközt. Most vizsgáljuk meg a Communicator-hoz járó Composer nevû modult. Míg egy nyomdai kiadványszerkesztõ program összes funkcióját semmiképpen nem lehetne elhelyezni két vékony eszközsorba, addig az Internetes oldalak elõállítására ugyanez elegendõnek bizonyul. Így az oldalformázás szinte minden lehetõsége egy gombnyomásra beállítható. Amikor elindítjuk a Composer-t egy üres oldalt látunk. Ha a jobb egérgombot lenyomjuk az üres oldalon, kapunk egy lebegõ menüt, ahol az oldalra vonatkozó beállításokat végezhetjük el. Talán legcélszerûbb a Page Properties menüpontot választani, ahol meghatározhatjuk a folyó szöveg, a linkek és a háttér színeit illetve itt választhatunk háttérmintát is. Bár a háttérmintázatot nem látjuk a kiválasztáskor, a dialógusboxot nem kell elhagyni addig, amíg meg nem találtuk a nekünk tetszõ színösszeállítást, mert az Apply gombbal elfogadás elõtt megnézhetjük a végeredményt.
Ezután elkezdhetjük beírni az
oldal tartalmát, vagy beilleszthetjük a szükséges
képeket. A beírással és a szöveg
formázásával nincs is probléma, sõt
még stílusokat is definiálhatunk a szerkesztés
céljára. Veszélyes azonban a betûtípus-választékkal
élni, mert semmi garancia nincs arra, hogy a böngészõ
oldalán az általunk használt betûtípus
meg is jelenik. A képek kezelésére az eszközsor
Image gombja alkalmas. Sokoldalú dialógusboxot kapunk,
melyben egy külsõ képszerkesztõt is
definiálhatunk a képek módosítására.
A dialógusboxban meghatározhatjuk a kép és
a szöveg viszonyát, de ezeknek nem minden variánsa
jelenik meg a szerkesztõben, a végeredményt
magában a böngészõben kell leellenõrizni.
Erre a célra is van egy kormánykerék alakú
gomb az eszközsoron, amely sajnos nem minden esetben olvassa
be a szerkesztett dokumentumot egész hosszában.
Ezen a Refresh parancsgombbal tudunk segíteni. Ugyanitt
meghatározhatjuk azt is, hogy mekkora legyen a kép
mérete. Legjobb, ha a kép méretét
nem befolyásoljuk utólag, mert minden böngészõ
interpoláció nélkül végzi az
átméretezéseket, így a kép
minõsége nagyon sokat romlik ha kicsinyítjük
vagy nagyítjuk. Természetesen a méretezést
nemcsak pixelben, hanem százalékban is elvégezhetjük,
amely biztosítja azt, hogy a képernyõfelbontáshoz
igazodni fog a kép mérete, így a képernyõ
és a grafika arányai kézbentarthatók.
Ami nagyon hiányzik, az egy kliens oldali image-map editor.
Enélkül ugyanis egy képi elemhez csak egy linket
köthetünk, nem lehet megoldani azt, hogy a kép
különbözõ pozícióira mutatva
más-más oldalra jussunk. Egyszerû viszont
a táblázat megvalósítása. Az
eszközsoron kattanva sokoldalúan definiálhatjuk
ennek jellemzõit. Megadhatjuk a sorok és az oszlopok
számát, fejlécet kérhetünk, sõt
a táblázat celláiba képet is illeszthetünk
háttérmintaként. Ez utóbbi csak akkor
jelenik meg, ha van valami a cellában, az üres cella
átlátszóként jelenik meg a böngészõben,
nem úgy mint a szerkesztõben. Azonkívül
ennek megjelenése nem mindig azonos a Netscape böngészõjében
és az Internet Explorerben. A cellán belül
a sort bármelyik pozícióba be tudjuk állítani
és a cellák hátterei vagy színei is
egymástól függetlenül definiálhatók,
ha a cella felett a jobb egérgomb lenyomása után
a Table properties menüpontot választjuk. Ugyanitt
lehet a cellákat vízszintes vagy függõleges
irányban is egyesíteni, de ekkor nem törli
a feleslegessé vált cellákat a sorból
és oszlopból a program, ezt utólag kézzel
kell javítani egy szövegszerkesztõben. A linkek
készítése viszont rendkívül egyszerû,
mert ha megadjuk a céloldalt, a dialógisboxban megjelennek
az oldalon található "horgonyok", melyek
az oldal pozícióját meghatározó
sorok. További elõnye a Composernek, hogy a kész
munkát egyenesen innen publikálhatjuk a webszerverre.
A publikálás során megadható, hogy
a helyi gépen lévõ linkek és képek
a webszerver útvonalára változzanak a publikálás
során. Kijelölhetõ, hogy az adott könyvtár
teljes tartalmát, vagy csak az adott oldalban lévõ
képeket és kapcsolódó oldalakat kívánjuk
feltölteni. Sajnos az a lehetõség, hogy csak
a legutóbbi feltöltés óta változtatott
oldalakat és képeket töltsük fel, nem
jelenik meg. A Netscape editora nem támogatja a keretrendszerek
szerkesztését. Mindez azért nem alapvetõ
probléma, mert a keretekbe komplett oldalakat kell megjeleníteni
és ha a keretrendszer valamilyen módon elkészül,
akkor az azon belül megjelenõ oldalak már tovább
szerkesztehetõk a Composerben. Hiányzik viszont
az ûrlapok készítésének lehetõsége,
ami miatt újra szövegszerkesztõhöz kell
nyúlnia annak aki ragaszkodik a Netscape editorához.
Viszonylag szegényes funkcióválasztéka
mellett a program egyszerûen használható,
így minden kezdõ webmesternek ajánlható.
További elõnye hogy az editorban megvalósítható
funkciók egyike sem függ a webszervertõl, így
a publikálás után nem fognak kompatibilitási
problémák felmerülni.
MS Frontpage 97
A konkurens böngészõhöz nem adnak oldalszerkesztõt, így a Frontpage-t külön szoftverként kell megvásárolnunk. A két böngészõgyártó két különbözõ irányba fejleszti alkalmazásait. A Netscape a Java világa felé közelít, a Microsoft viszont saját megoldásait erõlteti úgy, hogy az a Netscape megoldásaival ne legyen kompatibilis. Jellemzõ például hogy az Inteternet Explorer Macintosh-on futó változata nem értelmezi a HTML oldalba beépített egyszerû Java-Scripteket, bár a Java-Scriptek plattformfüggetlen futtatása a Netscape részérõl is csupán szándéknyilatkozat. Ezzel szemben a Netscape terméke nem kompatibilis a Microsoft ActiveX technikájával. Nem marad más hátra mint az, hogy szerveren futó alkalmazások fejlesztésével kell biztosítani a kompatibilitást, amelyek kimenete független a böngészõtõl, futtatása pedig a webszerveren történik. Amíg a Netscape a szerveroldalon is a Java programok mûködését támogatja, addig a Microsoft egy más technikát ajánl. Mivel a FrontPage 97 olyan funkciókat is tartalmaz amelyhez szükséges a webszerver és ezek szoftveres kiegészítései, a Frontpage felajánlja ezek telepítését a helyi gépünkre. Így a fejlesztés és a publikálás elõtti tesztelés off-line is lehetséges, de ha a tényleges szerverünkön a Frontpage szolgáltatásait támogató kiegészítõk nincsenek üzembe helyezve, ezeket a funkciókat nem tudjuk használni.
Ha kinyitjuk a programot, nem a szerkesztõfelület jelenik meg, hanem a FrontPage Explorer, amely az eddig elkészített webhelyeket hivatott összefogni. Az editort magát az eszközsoron lévõ vagy a Tools menüben található Show Frontpage Editor funkcióval hívhatjuk életre.
Miután elindítottuk az editort, a File menü Page properties ablakában határozhatjuk meg az oldal alapvetõ tulajdonságait. Nemcsak színeket, hanem háttereket is beállíthatunk, a képek és háttérminták kiválasztását pedig egy clip-art gyûjtemény is segíti, amelyet kiválasztás elõtt megnézhetünk. A margóviszonyok beállítására is lehetõségünk nyílik. Az Image eszközzel nemcsak képeket hívhatunk be az oldalba, hanem az eszközsor segítségével magát az Image Map-ot is elkészíhetjük. Ez rendkívül nagy könnyebbség ha gombokkal felszerelt fejlécgrafikánk van. Bár a Frontpage által generált Image Map tartalmaz egy furcsa ellenõrzõ összeget amely nehezíti az utólagos kézi szerkesztést, a hagyományos kliens oldali ábratérképet is képes beolvasni, amelyet az elsõ adandó alkalommal felülír a saját változatával. Táblázatot a Frontpage a Word szövegszerkesztõ stílusában kezel, de zavaró, ha a táblázatot az eszközsort segítségével hozzuk létre, mert a sorok és oszlopok megadása után átlátszó cellákkal keret nélkül jelenik meg a képernyõn, így gyakorlatilag nem látjuk hogy hol van. Amennyiben a Table/Merge cells menüponttal kérjük a táblázatcellák egyesítését a végeredmény helyes lesz, viszont ha a Cell Properties menüpontot használjuk (Cell span keretben) akkor a fölöslegessé vált sorokat és oszlopkat nem törli ki a program. További nehézség hogy nem lehet függõlegesen kijelölni a cellákat csak komplett oszlopokat a Table/Select column menüpontban, így a cellák ilyenfajta tetszõleges egyesítése nehézkes. Elõnye azonban a FrontPage editornak, hogy ûrlapelemek elhelyezését is támogatja. Rádiógombokat, checkboxokat, listákat, szövegmezõket egyszerûen helyezhetünk el az oldalon.
A Frontpage erõteljesen támogatja a
Microsoft Basic objektumok és scriptek elhelyezését
a HTML oldalakon. Ezért a Basic nyelvben használható
OCX és VBX objektumok elhelyezésére is van
lehetõség. Magában az oldalban elhelyezve
a forráskódot Basic nyelven írhatunk mûködõ
funkciókat. Ez a megoldás viszont nem kompatiblilis
a Netscape böngészõjével, amelyet ma
kétszer többen használnak mint az Internet
Explorer-t. Amellett, hogy a Microsoft nem támogatja a
JavaScriptek beillesztését a HTML dokumentumba,
a Java Appletek használatát viszont lehetõvé
teszi, bár erre nem ad használható fejlesztõi
környezetet a Fontpage-ben. Engedélyezi plug-in modulok
használatát is és a kliens oldalán
plug-in hiánya esetén hibaüzenetet küld.
Összefoglalva, a Frontpage olyan áron biztosít
a konkurrens Composerhez képest sokkal több szerkesztõeszközt,
hogy az egyik legfontosabb szempontot, a böngészõfüggetlen
kompatibilitást veszélyezteti. Mindezt most már
nemcsak a böngészõ kliens, hanem a webszerver
oldalán is. Jellemzõ ez utóbbira, hogy maga
a FrontPage Explorer csak telepített szerverszoftverrel,
és ennek Frontpage-ra hangolt kiegészítõivel
mûködik. Magában az editorban is vannak olyan
funkciók, amelyek a webszerver és kiegészítõi
nélkül nem használhatók. Éppen
ezért a funkcióválaszték megbízhatósága
nagyon sok mindentõl függ, az on-line tesztelés
a publikálás után elengedhetetlen. Az egyetlen
hiányzó láncszem itt is a keretrendszer támogatása,
melyet a Frontpage következõ verziójában
már pótoltak.
Adobe PageMill
A nyomdaipari programok gyártója, az
Adobe sem maradhatott ki az Internetes oldalszerkesztõk
piacáról. Mivel nem érdekelt egyik versengõ
technológia támogatásában sem, egy
rendkívül kompatibilis és sokoldalú
eszközt kapunk amelyben az oldalkészítés
szinte minden lehetõsége benne van. Könnyedén
kezeli és hozza létre pl. a keretrendszert és
a táblázatokat. Képelhelyezési és
szövegformázó eszközei tökéletesek.
Az egyetlen olyan program, amelyben megoldották azt, hogy
a szerkesztõ egyetlen gombnyomásra böngészõként
mûködjön. Így megszerkesztett oldalainkat
egybõl le tudjuk ellenõrizni egy olyan környezetben,
ahol a linkek ténylegesen is funkcionálnak. Sajnálatos
viszont, hogy a böngészõkben viszonylag nagy
különbségekkel fog megjelenni alkotásunk.
Legújabb verziója mind az Image Map, mind az ûrlapelemek
szerkeszétését támogatja. Amennyiben
függetlenítjük munkánkat a szerveroldali
vagy böngészõfüggõ technológiáktól,
pusztán oldal-elõállításra
a PageMill a legjobb, legegyszerûbben, emellett korlátok
és kompatibilitási problémák nélkül
használható eszköz.
HotDog Editor
A fenti szoftverek a szerkesztõfelületen
megpróbáltak valós képet adni az oldalaról.
Mivel a HTML oldal végeredményben egy egyszerû
szövegfile lesz, vegyük szemügyre a nem WYSIWYG
szerkesztõket is, amelyek leginkább egy szövegszerkesztõhöz
hasonlítanak. A Sausage Software több internetes eszközt
is piacra dobott. Vannak olyan programok, amelyeket kizárólag
egy részfeladatra találtak ki. Pl. keretrendszer
kialakítására, image-map készítésére
vagy olyan nyomógombok elõállítására,
melyek az egérrel történõ pozícionálás
hatására megváltoznak. Mindezek a szoftverek
egyszerû szövegfile-kat generálnak, amelyek
beilleszthetõek a komplett oldalba. A Sausage szoftverjeinek
felülete rendkívül ötletes, de áruk
kissé magas. A szoftverház HTML editora, a HotDog
Editor ára 100 dollár. Ennek ellenére messze
nem tökéletes eszköz, bár karakteres szerkesztõfelülete
ellenére szolgáltatásválasztéka
rendkívül nagy. A munka végeredményét
a telepített böngészõk bármelyikében
megnézhetjük. A szoftverrel publikálni is tudjuk
az oldalt és beépített képi elemeit.
Szöveges szerkesztõfelületén a parancsokat
színesben kiemeli, sõt egy saját szintaxis-ellenõrzõvel
is ellátták a programot, amely nem csak a súlyos
hibákra, hanem az esetleges kompatibilitási problémákra
is figyelmeztet. Az ilyen editorok erõssége abban
rejlik, hogy könnyedén lehet megszerkeszteni velük
az oldal forráskódját. Felajánlják
a rendelkezésre álló HTML parancsokat és
azokat listából történõ kiválasztással
vagy egy gomb lenyomásával tudjuk érvényesíteni.
A szóban forgó program például hatalmas
listákban tárolja az összes HTML parancsot
és a különleges ékezetes karakterek kódjait.
A képek beillesztésének lehetõsége
is szöveges formában áll rendelkezésre,
ahol minden létezõ paramétert megadhatunk,
még a kliens oldali Image Map-ot tartalmazó szöveget
is beimportálhatjuk, bár ennek elõállításához
egy másik Sausage szoftvert kell használnunk. Nem
csak az Image Map, hanem az ûrlapelem elhelyezésének
lehetõségét is megtaláljuk: az ûrlap
minden tulajdonságát egy dialógisboxban kell
megadnunk, végül a program az aktuális kurzorpozícióban
elhelyezi a szükséges forráskódot. A
táblázatkészítésnél
a dialógusboxban maga a táblázat is megjelenik,
igaz semmi mást nem látunk csak a sorok és
oszlopok számát. Ennek az a jelentõsége,
hogy a táblázatcellákat feltölthetjük
tartalommal. A Preview parancsgomb feladata az lenne, hogy a táblázatot
megjelenítse, de ez nem történik meg csak a
véglegesen megvásárolt verzióban.
A szoftverhez kapunk még egy "keverõpultot"
(Mixing desk), ahol különbözõ eseményekhez
különbõzõ hanghatásokat rendelhetünk.
Hibái ellenére a HotDog editor az egyik legnépszerûbb
ASCII HTML oldalszerkesztõ program. Ezt érdekes
felületének, hatalmas funkcióválasztékának,
és könnyû használhatóságának
köszönheti.
További nem WYSIWYG HTML szerkesztõk
Mivel a HTML oldalszerkesztésnél a
WYSIWYG szerkesztõfelület egy esetben sem tökéletes,
a végeredményt minden esetben magában a böngészõben
kell leellenõrizni. Érthetõ tehát,
ha azok akik ismerik a HTML oldalleíró nyelvet,
szívesebben használnak erre a célra karakteres
felületet. A HotDog editor után vizsgáljunk
meg még néhány ilyen eszközt.
Web Spinner
Rendkívül szegényes szolgáltatásválasztéka
ellenére 29 dollár a Web Spinner. Új dokumentum
kérésénél csak egy üres lapot
kapunk, a HTML oldal mûködéséhez minimálisan
szükséges sorok nélkül. Két rövid
eszközsoron keresztül formázhatjuk az oldalt,
amelyeken csupán a legalapvetõbb HTML parancsokat
adhatjuk ki. A szerkesztõt bizonyára arra tervezték
hogy a forráskódot a webmester saját kezûleg
gépelje be, ehhez képest viszont túlságosan
drága, tekintve hogy erre a célra bármelyik
ingyenes szövegszerkesztõ megfelel.
WebMania
A WebMania amellett hogy sokkal több eszközt
kínál, eszköztárának parancsgombjai
tetszés szerint bõvíthetõek. A meglévõ
parancsok paraméterei is megadhatók egy-egy dialógusboxban,
így a táblázatszerkesztés is egyszerû.
Szolgáltatásaiban mesze alulmúlja a HotDog
editort, mégis két változat kapható
belõle: a 25 dolláros standard és az 50 dolláros
professional verzió.
WebForms
A Webmania gyártójának másik
terméke a WebForms. Mint a neve is mutatja ezzel a szoftverrel
ûrlapokat készíthetünk. Egy dialógusboxban
navigálva választhatjuk ki a szükséges
ûrlapelemet és minden paramétert megadva készíthetjük
komplett oldalunkat. Ezzel a módszerrel könnyen generálhatunk
olyan forráskódot, amelyet például
a WebMania vagy valamelyik más szöveges oldalszerkesztõbe
importálhatunk be. Ugyancsak két változat
készült belõle, a standard verzió 22,
a professional pedig 35 dollár.
Web Page Creator
20 dollár csupán a Web Page Creator.
Ennek ellenére szolgáltatásválasztéka
hatalmas. Ûrlapokat készíthetünk, HTML
parancsokat adhatunk ki, sõt kereteket is gyárthatunk
úgy, hogy egy dialógusboxban az összes paramétert
meg tudjuk adni. Minden szövegformázó parancs
rendelkezésünkre áll, sõt a képek
kiválasztásának megkönnyítésére
azokat elõzetesen meg is tudjuk nézni. Ha elosztanánk
az árat a rendelkezésre álló parancsokkal,
amelyet a felhasználó egyénileg bõvíthet
ha fejlõdik a HTML nyelv, akkor ez a program kapná
az "egy HTML parancsra jutó legkedveõbb ár"
díjat.
Webber
30 dollár plusz 10 dollár szállítási
költség az ára a Webber nevû HTML szövegszerkesztõnek.
Táblázatkészítõ eszköze
rendkívül erõteljes, de a forráskódot
nem az oldalba, hanem a clipboard-ra másolja. Innen a shift-insert
billentyûkkel illeszthetjük be a dokumentum tetszõleges
helyeire. Szerkesztõfelülete átszínezi
a HTML parancsokat, így a dokument könnyen átláthatóvá
válik. Ez az elsõ szerkesztõ, melynek többlépcsõs
undo funkciója van. Képek beillesztésére
szolgáló ablaka automatikusan átalakítja
a PC-k könyvtárelválasztó perjeleit
(\) UNIX-os perjelekle (/) vagy levágja az útvonalat.
Figyelemre méltó azonban hogy képes megváltoztatni
a beillesztendõ filek kis vagy nagybetûs hivatkozásait
és egységesen kisbetûsre tudja azokat konvertálni.
Így a szerveren nem fogunk meglepõdni publikálás
után hogy nem található néhány
feltöltött file on-line. Keretrendszereket szerkesztõ
eszköze az Adobe PageMill programjához mérhetõ.
A keret paramétereit beállító dialógisbox
egyszerû, minden szükséges adat megadható.
Ezúttal a forráskódot nem a clipboard-ra
másolja a program, hanem beilleszti az aktuális
kurzorpozícióba. Tartalmaz még egy egyszerû
szintaxis ellenõrzõt, amely figyelmeztet a súlyos
hibákra. Ez az egyik olyan szövegszerkesztõ,
melynek helpje túllép a program használatán
és egy nagyon jó, használható példákkal
illusztrált HTML nyelvre vonatkozó segítséget
is kapunk, amelyben fel van sorolva az összes HTML parancs
ABC és fontossági sorrendben is. Rendkívül
érdekes szolgáltatása ennek a programnak
a Structure Assistant, amelyben könyvtárfába
szervezve ellenõrizhetjük le az oldalon elhelyezkedõ
parancsokat és azok paramétereit. Ha ezen az egyedi,
ötletes, egyszerû fastruktúrán kattanunk,
a dokumentum egyes részei könnyen megtalálhatók,
hiszen a szerkesztõfelület az ott kijelölt pozícióba
ugrik. Ezenkívül rendelkezére áll még
egy úszómenü is, a Tag Assiatant, ahol egyedi
HTML parancsokat definiálhatunk és tehetünk
egyszerûen kiválaszthatóvá paramétereivel
együtt.
WebEdit
Ennek az editornak a professional változata
több mint 100 dollár. Ezt az indokolja, hogy van a
programban egy QuickPreview funkció, mely a megszerkesztett
HTML kódot grafikusan is megmutatja. Ebben az állapotában
a program egyik része ASCII szövegszerkesztõ,
a másik része web-browser benyomását
kelti. Sajnos a böngészõ-rész csak nagyjából
hasonlít a piacvezetõk termékeihez, hozzávetõleges
ellenõrzésre mégis alkalmas ez a megoldás.
Parancskészlete jól és fõleg könnyen
elérhetõ listákból választható
ki közvetlenül a menüpontok alatt. Táblázatszerkesztõ
modul sem hiányzik belõle. Igazi erõssége
viszont az Image Map editor. A program által generált
image map a szerkesztés vége elõtt megtekinthetõ
és pl. vágólapon keresztül beilleszthetõ
az oldalba. A legnagyobb parancsválsztékkal rendelkezõ
HTML szövegszerkesztõ. Egyedül a keretrendszer
elkészítésének lehetõsége
hiányzik belõle. Ha az elõzetes preview lehetõségét
és a kliens oldali image map készítését
értékeljük, a program megéri viszonylag
magas árát. Egyetlen hátránya a szokásos
nyomógobok alkalmázását nélkülözõ
technokrata felület, amely a kezdõket elriszthatja
a programtól.
HTML Writer
10 dollár csupán a HTML Writer. Szolgáltatásválasztéka
az alapparancsokon kívül csupán az ûrlapok
készítését támogatja. A HTML
tag-ok paraméterei szegényesen szabályozhatók,
így olcsó ára mellett is csak az ingyenes
szövegszerkesztõkkel tud versenyezni a program. Az
elkészített oldal három termékben,
a Mosaic, Cello és a Netscape browserekben ellenõrizhetõ
le, ha ezek elérési útvonalát megadjuk
a szövegszerkesztõ számára.
HTML Notepad
48 dollár az ára ennek a rendkívül
egyszerû szövegszerkesztõnek. Szegényes
paraméterállítási lehetõségei
miatt szinte mindent nekünk kell begépelnünk
a szerkesztõterületre, dialógusboxok nagyon
ritkán segítik munkánkat. Egyetlen elõnye,
hogy két különbözõ menüpontba
csoportosította azokat a parancsokat, amelyek használata
a két vezetõ böngészõgyártó
termékében, a Netscape Navigatorban és az
Internet Explorer nem azonosak. Nagyon nehézkesen, de támogatja
a keretek és az ûrlapok készítését
is. Akinek elég, hogy csupán a relációjelek
közé zárt parancsok jelenjenek meg egy menüpont
kiválasztása után, annak a program még
használható lenne, de mivel mind az eszközsor
bõvítésének, mind a HTML parancsok
paraméter-megadásának lehetõsége
hiányzik, 48 dolláros ára soknak tûnik.
HTMLed
39 dollár ez az egyszerû HTML editor.
Egyetlen érdekessége, hogy a HTML dokumentum parancsszavak
nélkül is elmenthetõ, így egyszerûen
visszakaphatjuk az oldal tartalmának törzsszövegét
pl. nyomtatási célokra. Eszközsora szegényes,
bár tetszõlegesen bõvíthetõ.
Viszonylag nagy parancskészlete menüpontokból
választható ki. Ha ehhez hozzászámoljuk
a menüpont keresgélését, nem sokkal
nyújt többet ez az editor mint bármelyik hagyományos
szövegszerkesztõ.
HomeSite
Kevés olyan oldalszerkesztõ van a piacon
ami ingyenes, de a HomeSite 1.0 ilyen. Letölteni a http://www.dexnet.com
URL címrõl lehet. Ingyenessége ellenére
meglepõen magas színvonalat nyújt. Messze
felülmúlja a legtöbb olcsónak nevezhetõ
szerkesztõ színvonalát és szolgáltatásválasztékát.
Jól átlátható képernyõjén
tetszõlegesen szabályozhatjuk a megjelenõ
szolgáltatásválasztékot, amely egyénire
szabható ha bõvül a HTML parancskészlet.
A képernyõn megjeleníthetõ az adott
könyvtár tartalomjegyzéke, így egyszerûen
váltogathatunk a dukumentumok között. Képernyõjén
a szövegek különbözõre színezhetõek:
más színt adhatunk a képeknek, táblázatoknak,
linkeknek, beillesztett scripteknek és objektumoknak valamint
a megjegyzéseknek, amelyeket megkülönböztethetünk
az összes többi kategóriába tartozó
nyelvi elemtõl. Néhány hibája is erre
vonatkozik: a program beolvasás után nagyon lassan
építi fel a színes szöveget, de ez csak
nagyméretû oldalaknál probléma. Szerkesztés
közben viszont néha hibázik a program az átszínezést
illetõen, vagy nagyon sokat késve reagál.
Támogatja bármelyik telepített böngészõt,
sõt egy menüponttal kitörli a HTML parancsokat
és megjegyzéseket így az oldal nyers szövege
könnyen visszanyerhetõ nyomtatási célokra.
Minden funkcióhoz jól megtervezett dialógusbox
áll rendelkezésre, bizonyos esetekben pedig "varázslók"
vezetnek végig a folyamaton. Ilyen módon támogatja
a keretrendszer, táblázatok, listák készítését.
Ami hiányzik belõle az az ûrlapok készítésének
lehetõsége valamint az image map editor. Ezzel szemben
egyszerre több file-ban is végezhetünk keresést
és cserét. Összefoglalva, ez az ingyenes program
bátran felveheti a versent bármelyik másik
20-50 dolláros szövegszerkesztõvel.
Multi Edit 7.0
Végül ajánlunk egy olyan szövegszerkesztõt,
amelyet nem a HTML oldalak készítésére
specializáltak. Gyakorlatilag bármilyen programozói
nyelvben kényelmesen dolgozhatunk, ha ezt az editort használjuk.
Több színû szerkesztõfelületén
könnyen átláthatjuk a parancsokat, amelyeket
megkülönböztethetünk a paraméterektõl
és az egyszerû stringektõl. Kijelenthetjük,
hogy a világ egyik legjobb programozó editora a
MultiEdit 7.0. Plattformfüggetlen, szolgáltatásválasztéka
nem ismer megoldhatatlan szövegszerkesztõi problémákat.
Könnyûszerrel lehet például egyszerre
több fileban keresést és cserét is végezni.
Aki többet szeretne tudni errõl az editorról,
a http://www.amcyber.com URL címen érdeklõdhet,
minden profi webmesternek ajánlható, akik nem tartják
szükségesnek az oldalgeneráló szoftverek
vagy a parancsokat beszúró menüpontok használatát.
Egyéb programok kiegésztõ moduljai
Azok a szövegszerkesztõk, kiadványszerkesztõk,
grafikai programok amelyek plug-in modulokkal bõvíthetõk,
mára szinte biztos hogy rendelkeznek olyan kiegészítéssel
amely a nyomdai munkára szánt oldalból HTML
oldalak készítését is lehetõvé
teszik. Létezik ilyen modul a QuarkXPress-hez, Pagemaker-hez,
de a Word, Excel, PowerPoint sem maradt ki a listából.
Vegyük szemügyre ezeket is.
PageMaker HTML Author
A PageMaker napjaink egyik legjobb kiadványszerkesztõje.
HTML oldalakat exportáló modulját ingyenesen
kapjuk a program alapszolgáltatásaival. Nyomdai
kivitelzésre szánt oldalainkat így a File/Export/HTML
menüponttal készíthetjük elõ Internetes
megjelenésre is. Figyelembe kell azonban venni, hogy a
nyomdai szerkesztés lehetõségei messze túlmutatnak
a HTML parancsok lehetõségein. Ennek ellenére
a PageMaker HTML exportfiltere nagyszerû eszköz, fõleg
akkor, ha nagyon hosszú dokumentumokat szeretnénk
feltenni a hálózatra. Magában a dukumentumban
hozhatjuk létre az oldalak közötti linkeket és
a dialógusboxban megadhatjuk mennyi nyomdai oldalból
legyen egy HTML file. Az oldalba importált képeket
tetszés szerint GIF vagy JPG formátumba exportálja
ki direkt erre a célra. Háttérmintázat
megadása is lehetséges ugyanitt. A PageMakert és
HTML modulját furcsa módon az oldalon tetszõlegesen
elhelyezhetõ képi és szövegi elemek
miatt nehéz használni, mert ezek nagyrésze
nem jelenhet meg HTML dokumentumként is. A generált
forráskód viszont tökéletesen kompatibilis,
és él a HTML 3.0 lehetõségeivel.
HTML Assistant
Ezt a kiegészítést a Microsoft
adta ki saját irodai termékeihez. A program Word,
Excel és PowerPoint dokumentumokat képes exportálni.
Telepítésük után ezekben programokban
megjelenik egy új eszköz vagy egy új választási
lehetõség mentésnél. Elõnyük
az ismerõs környezet, valamint az, hogy az Excel és
Word dokumentumba beépített táblázatokat
is képesek kiexportálni. Bár ezen modulok
szolgáltatásválasztéka messze alulmúlja
a PageMaker hasonló funkcióját, a táblázatok
exportjával sok idõt takaríthatunk meg. Erre
ugyanis a PageMaker nem képes. A táblázatokat
lehet színezni, méretezni, képekkel vagy
szövegekkel kombinálni. Súlyos probléma,
hogy a Word a HTML forráskódban és a GIF
formátumúvá konvertált képek
neveit nem egyezteti össze, így meglepõdhetünk,
ha azok az erre érzékeny webszerveren nem jelennek
meg. Másik furcsa tulajdonságuk ezeknek a moduloknak
hogy egyszerûen sorszámozzák a kiexportált
képi elemeket, így azokra késõbb nehéz
ráismerni a filenév alapján.
Összefoglalva kijelenthetjük, hogy ma már minden igényt kielégítõ választék van HTML editorokból. Ezek nagyrésze nemcsak a mai lehetõségekkel, de a nyelvi elemek fejlõdésével is képes lesz lépést tartani bõvíthetõségük révén. Emellett azt is kijelenthetjük, hogy ezek az editorok nem helyettesítik a képfeldolgozó programokat, amelyek nélkül a munka rendkívül szegényes látványt nyújtana. Éppen ezért a webhely-készítés egy rendkívül összetett feladat, amelynek csupán egy része a HTML programozás. A munka nagyobbik része a képi elemek megtervezése, elkészítése, a szerveroldali programok megírása. Ez utóbbiak nélkül az Internet csupán passzív eszköz, amelynek lehetõségei messze túlmutatnak azokon, amelyeket a legjobb editorok biztosítanak.
felület | felület | ($) | ||||||||
| MS Frontpage | ||||||||||
| NN Composer | ||||||||||
| PageMill | ||||||||||
| HotDog Editor | ||||||||||
| Web Spinner | ||||||||||
| WebMania | ||||||||||
| WebForms | ||||||||||
| WebPage Creator | ||||||||||
| Webber | ||||||||||
| Webedit | ||||||||||
| HTML Writer | ||||||||||
| HTML Notepad | ||||||||||
| HTMLed | ||||||||||
| HomeSite | ||||||||||
| HTML Assistant | ||||||||||
| HTML Author | ||||||||||