Kutató-Mentô Szolgálat

Állandóan két helikopter ( Mi-8-as, vagy Mi-17-es ) áll készültségben, hogy vészhelyzet esetén azonnal felszállhasson. A szentkirályszabadjai harcihelikopter ezred készültségi gépe az országnak a Dunától Ny-ra esô része tartozik a hatáskörébe, míg a szolnoki vegyes dandár helikoptere a Dunától K-re esô területért felelôs. A helikopterrel egyidôben elindul egy földi egység is, amely akkor jut fontos szerephez, ha a helikopter idôjárási okok miatt nem szállhat fel. A földi egység ugyanazzal a felszereléssel rendelkezik, mint a helikopteres egységek. Egyébként a földi egység a helyszín biztosítását végzi, míg a helikopteresek a személyzet mentésével foglalkoznak.

A helikopterek fedélzetén a 3 fôs személyzeten kívül ( pilóta, másodpilóta, fedélzeti technikus ) 1-2 orvos és 2-3 ejtôernyôs tartózkodik. A pilóták úgy vannak kiválogatva, hogy bármilyen idôjárási körülmények között rendelkezzenek felszállási jogosultsággal és erre a feladatra külön képzést kapnak. Ha a szükség úgy hozza az orvosok is képesek elhagyni a gépet ejtôernyôvel, vagy a csörlô segítségével.

A katonai pilóták ejtôernyôjére szerelt rádió megkönnyíti a bajbajutott mûszeres felkutatását, de a gépek személyzete képes a vizuális kutatásra is. Ha a helikopter a terepviszonyok miatt nem tud leszállni, akkor az ejtôernyôsök és az orvosok is ejtôernyôvel, vagy csörlôvel ereszkednek a földre és látják el a sérültet. Ezt követôen a fedélzeti csörlô segítségével a fedélzeti technikus a fedélzetre emeli az ellátott bajbajutottat és azonnal kórházba szállítják.

A helikopterek a megszokott felszerelések mellett el vannak látva hordágyakkal, túlélôkészletekkel, különbözô vágóeszközökkel a roncsból való mentésre, vízzel-, porral- és halonnal oltó tûzoltó készülékekkel és elsôsegély nyújtására alkalmas eszközökkel, valamint meleg takarókkal.

A keresést alapvetôen meghatározza, hogy a baleset elôtt a pilótának volt-e alkalma a helyzetmeghatározásra, valamint a földetérés várható helyének meghatározására, vagy sem. Ha történt helyzetmeghatározás, akkor a keresô egységeknek elég könnyû dolga van, mert a megadott pontra rárepülve könnyen megtalálhatják a bajbajutottakat. Amennyiben helyzetmeghatározás nem áll rendelkezésre, akkor a keresést a helikopterek a repülôeszköz utolsó ismert helyzetétôl kezdik, ami a radaron látható volt. Ha az adatok pontatlanok, a helikopter 1 km térközû párhuzamosok mentén repülve keresi a bajbajutottakat. Amennyiben a keresési zóna viszonylag nagy, akkor a helikopter egyre szûkülô köröket repülve keresi meg a célterületet. Vizuális keresés esetén a pilóta balra és elôre, a másodpilóta elôre és jobbra, a fedélzeti technikus pedig elôre figyel.