Polikarpov I-15 és 153
TsKB-3, I-15bis, I-153

Gyártó: Nyikolaj N. Polikarpov tervezôirodája
Típus: Együléses vadászrepülôgép (15bis,153 vadászbombázó)
Motor: (15) egy 700 LE-s Szvetszov, M-25; (15bis) 750 LE-s M-25B; (153) 1000 LE-s M-63, mindegyik 9 hengeres csillagmotor
Méretek: Fesztávolság 29 láb 11 1/2 inch (9,13 m); (bis) 33 láb 6 inch; (153) 32 láb 9 3/4 inch; hosszúság 20 láb 7 1/2 inch (6,29 m); (bis) 20 láb 9 1/4 inch; (153) 20 láb 3 inch; magasság 9 láb 7 inch (2,92 m); (bis) 9 láb 10 inch (153) 9 láb 3 inch
Tömeg: Üresen 2597 font (1178 kg); (bis) 2880 font; (153) 3168 font; maximális feltöltéssel 3027-3135 font (1370-1422 kg); (bis) 4189 font; (153) 4431 font
Teljesítmény: Maximális sebesség 224 mf/h (360 km/h); (bis) 230 mf/h; (153) 267 mf/h; kezdeti emelkedôképesség (mindegyiknek) kb. 2500 láb (765 m)/perc; szolgálati csúcsmagasság 32800 láb (10000 m); (bis) 26245 láb; (153) 35100 láb; hatótávolság 450 mf (720 km); (bis) 280 mf; (153) 298 mf
Fegyverzet: Négy (néha kettô) db 7,62 mm-es DA vagy ShKAS a törzsben; (bis) mint a 15-nek, plusz két db 110 font (50 kg)-os vagy négy db 55 fontos bomba, illetve hat db RS-82 rakéta; (153) mint a 15bis-nek, plusz két db 165 fontos bomba
Történet: Elsô repülés (TsKB-3) 1933. október; szolgálatba állítás 1934; (bis) szolgálatba állítás 1937; (153) 1939
Alkalmazók: Finnország (zsákmányolt szovjet gépek), Kína, Spanyolország (köztársaságiak), Szovjetúnió

Kifejlesztés: Tévedés azt hinni, hogy ezeket a Polikarpov kétszárnyú repülôgépeket az egyszárnyú I-16 szorította ki. A valóságban az I-16 elôbb repült bármelyik Polikarpov típusnál, elôbb volt szolgálatban, és 1939-ben Mongóliában a sokkal fürgébb I-153 váltotta fel ! A Polikarpov-iroda 1932-ben kezdett TsKB-3 típuson dolgozni, amikor a korábbi I-5 már gyártásban volt. Az I-5 típustól eltérôen az új vadászrepülôgépnek kisebb alsó szárnya volt, míg a nagyobb felsô tört szárny a szárnytöveknél lefelé görbült. Az I-15 típus jó manôverezôképességû vadászrepülôgép magassági világrekordot állított fel, mielôtt igen nagy mennyiségben (550 db) szolgálatba állt volna Spanyolországban, ahol 'Csato' (pisze) elnevezéssel vált híressé. A gép szolgálatban volt még a finnek és a Luftwaffe ellen, de 1937-re folyamatosan felváltották I-15bis típussal, amelynek továbbra is kitámasztókon nyugvó felsô szárnyai voltak. Spanyolországban 300-nál is több állt szolgálatban, és sokat alkalmaztak zuhanóbombázóként a németek ellen 1941-ben. Az utolsó fejlesztés az erôteljes 153 típus volt, behúzható futóval, hátul kerekekkel vagy sítalpakkal. Néhány ezer gép szolgálatot teljesített a Távol-Keleten, Spanyolországban, Finnországban és a Keleti Fronton. A késôbbi altípusokon változtatható emelkedésû légcsavarok és az alsó szárnyak külsô végein ledobható póttartályok voltak.

Forrás:

Bill Gunston: A Második Világháború Repülôgépei