Lavocskin La-5 és La-7
La-5, -5FN, -7 és -7U
Gyártó: S. A. Lavocskin
tervezôiroda
Típus: Együléses
vadászrepülôgép (-7U, kétkormányos kiképzô)
Motor: (Eredeti La-5) egy 1330 LE-s Szvetszov
M-82A vagy M-82F, 14 hengeres,
kétsoros csillagmotor; (minden más változatnál) egy 1700 LE-s M-82FN
Méretek: Fesztávolság 32
láb
2 inch (9,8 m); hosszúság 27 láb 10 3/4 inch
(8,46 m); magasság 9 láb 3 inch (2,84 m)
Tömeg: Üresen, nincs adat;
feltöltve (La-5) nincs adat; (La-5FN) 7406 font
(3359 kg); (La-7) 7495 font (3400 kg)
Teljesítmény: Maximális
sebesség (La-5) 389 mf/h (626 km/h); (La-5FN) 403 mf/h
(650 km/h); (La-7) 423 mf/h (680 km/h); emelkedôképesség (La-5FN) mintegy 3600
láb (1100 m)/perc; (La-7) mintegy 3940 láb (1200 m)/perc; szolgálati
csúcsmagasság (La-5FN) 32800 láb (10000 m); (La-7) 34448 láb (10500 m);
hatótávolság (La-5) 398 mf (640 km); (La-5FN) 475 mf (765 km); (La-7) 392 mf
(630 km)
Fegyverzet: (La-5, -5FN) két db, 20 mm-es
ShVAK
gépágyú a hajtómû felett,
200-200 db lôszerrel; esetlegesen szárny alatti bombakamra maximum 330 font
(150 kg)-os bombateher számára; (La-7) három gyorstüzelô ShVAK (egyik a jobb,
kettô a bal oldalon); szárny alatti kamra hat db RS-82 rakéta, vagy két, 220
font (100 kg)-os bomba számára
Történet: Elsô
repülés
(új motorral LaGG-3) 1942. január; sorozargyártású
(La-5) 1942. június; (La-5FN) 1942 végén; (La-7) 1943. június
Alkalmazó: Szovjetúnió
Kifejlesztés: A LaGG-3
használható
vadászrepülôgép volt, s bár könnyûötvözet
helyett fából készült, a legszerényebb teljesítményt nyújtotta azon, újonnan
gyártott harcászati repülôgépek között, amelyekkel a Szovjet Katonai
Csapatlégvédelmi Erôk megállítani szándékozták a német támadókat. A
továbbfejlesztéskor, 1941 folyamán, a Lavocskin-tervezôcsoport egy LaGG-3
gépet átalakított M-82 csillagmotoros változatra. Az alig csökkentett
légellenállás mellett (mintegy 1%) a sebesség 353 mf/h-ról 373 mf/h-ra
emelkedett, és fôleg a gép teljesítménye növekedett. A folyadékhûtésû
vadászrepülôgépeket 1942 májusában törölték, és a teljes gyártást átállították
az új, LaGG-5-nek nevezett gépekre. Heteken belül ezen ismét változtattak, a
gép prototipusát 1942 elején próbálták ki. új repülôgéptörzset terveztek,
amelyben két db 20 mm-es löveget helyeztek el és a fülketetô mögött
alacsonyabb hátsó profilt alakítottak ki, ami körkörös kilátást eredményezett.
A La-5 28 mf/h-val nagyobb sebességet produkált, mint a Bf 109G-2, 20000 láb
alatti magasságon. De a német vadászrepülôgépek emelkedôképessége jobb volt,
ezért a fejlesztés a La-5 tömegének csökkentésére irányult. Ez eredményezte a
La-5FN változatot, amelynek FN motorja, fém fôtartójú, könnyebb szárnyai
voltak, és így a teljes tömege 379 fonttal (valószínûleg üresen és teljes
feltöltéssel is) kevesebb volt. Az -5FN változatú repülôgépek ezrei vettek
részt a Kurszk körüli és a Keleti Front óriási ütközeteiben 1943-ban,
bizonyítva, hogy a szovjet vadászrepülôgépek többre képesek, mint ellenfeleik
gépei. A La-5UTI kétkormányos kiképzôgép volt. A további finomítások a nagyobb
ütôképességû La-7 változatot eredményezték, csökkentett tömeggel (részben az
üzemanyag-mennyiség csökkentésével) és a jóval lecsökkentett légellenállással.
A -7 és -7U kiképzôváltozatok megtartották a réselt szárnyakat és a nagy
csûrôlapokat, amelyek a Lavocskin vadászrepülôgépeket mutatós közelharc-
vadászrepülôgépekké tették, és amiért a legtöbb szovjet pilóta ezt a gépet
választotta (Ivan Kozsedub repülôgépe a Központi Szovjet Légierô Múzeumban
van kiállítva).
- Forrás:
- Bill Gunston: A Második
Világháború
Repülôgépei
|