Mikojan/Gurevics MiG-1 és MiG-3
Alkalmazási terület: vadász és vadászbombázó
|
Hajtómû: egy 1350 LE-s Mikulin AM-35A V-motor
|
Fesztávolság: 10,32 m
|
Legnagyobb sebesség: 640 km/h (7000 m-en)
|
(Az adatok a MiG-3 változatra érvényesek)
|
A máig híres együttmûködés Mikojan és Gurevics között 1940-ben kezdôdött az
I-61 (MiG-1) tervezésével, amelynek elsô repülése még ez év márciusában
(1200 LE-s AM-35 motorral) megtörtént. A nyitott pilótafülkés, együléses
vadász nem volt túl sikeres konstrukció, ennek ellenére több mint 2000 db
épült belôle 1941-ig, amikor a javított változat MiG-3 jelzéssel megjelent.
Ez Sztálin-díjat hozott a konstruktôreinek. Nagyszerû végsebessége ellenére
a típus számos hibája azt eredményezte - noha ebbôl is jelentôs számban
készült -, hogy 1943 végétôl nagyobbrészt már csak felderítôfeladatokra
vetették be.
Mikojan/Gurevics MiG-1 és MiG-3
-------------------------------
Alkalmazási terület: vadász és vadászbombázó
Hajtómû: egy 1350 LE-s Mikulin AM-35A V-motor
Fesztávolság: 10,32 m
Legnagyobb sebesség: 640 km/h (7000 m-en)
(Az adatok a MiG-3 változatra érvényesek)
A máig híres együttmûködés Mikojan és Gurevics között 1940-ben kezdôdött az
I-61 (MiG-1) tervezésével, amelynek elsô repülése még ez év márciusában
(1200 LE-s AM-35 motorral) megtörtént. A nyitott pilótafülkés, együléses
vadász nem volt túl sikeres konstrukció, ennek ellenére több mint 2000 db
épült belôle 1941-ig, amikor a javított változat MiG-3 jelzéssel megjelent.
Ez Sztálin-díjat hozott a konstruktôreinek. Nagyszerû végsebessége ellenére
a típus számos hibája azt eredményezte - noha ebbôl is jelentôs számban
készült -, hogy 1943 végétôl nagyobbrészt már csak felderítôfeladatokra
vetették be.
|