Mikojan MiG-3

Gyártó: Mikojan- és Gurevics-tervezôiroda
Típus: Együléses vadászrepülôgép
Motor: (-1) egy db 1200 LE-s Mikulin AM-35 12 hengeres, folyadékhûtésû V-motor; (-3) egy db 1350 LE-s AM-35; (-5) egy 1600 LE-s Ash-82A, 14 hengeres csillagmotor; (-7) egy 1700 LE-s VK-107A, 12 hengeres V-motor
Méretek: Fesztávolság (mindegyiké) 33 láb 9 1/2 inch (10,3 m); hosszúság (-1, -3) 26 láb 9 inch (8,15 m); (-5) kb. 26 láb; (-7) nem ismert; magasság (-1, -3) közlés szerint 8 láb 7 inch (2,61 m)
Tömeg: Üresen (-1) 5721 font (2595 kg); (többiek) nem ismert; maximális feltöltéssel (-1) kétféle adat:6770 font és 7290 font; (-3) kétféle adat: 7390 font és 7695 font (3490 kg); (-5) normál feltöltéssel 7055 font (3200 kg); (-7) nem ismert
Teljesítmény: Maximális sebesség (-1) 390 mf/h (628 km/h); (-3) 398 mf/h (640 km/h), (407 mf/h is megadva): (-5) 400 mf/h felett; (-7) valószínûleg 440 mf/h felett; kezdeti emelkedôképesség (-1) 3280 láb (1000 m)/perc; (-3) 3937 láb (1200 m)/perc; (-5, -7) nem ismert; szolgálati csúcsmagasság (-1, -3) 39370 láb (12000 m); (-5) nem ismert; (-7) 42650 láb (13000 m); hatótávolság (-1) 454 mf (730 km); (-3) 776 mf (1250 km); (-5, -7) nem ismert
Fegyverzet: (-1, -3) egy db 12,7 mm-es BS és két db, 7,62 mm-es ShKAS, mindegyik az orr-részben, késôbb a földi csapásmérô változatnál szárny alatti rögzítôk két további, nem párhuzamosított BS számára; szárny alatti függesztôsinek hat db RS-82 rakéta, vagy két, egyenként maximum 220 font (100 kg)-os bomba, vagy két vegyi konténer számára; (-5) mint az elôzôeknél, plusz további négy db 7,62 mm-es ShKAS a motorburkolat körül elhelyezve, nincs BS gépágyú; (-7) nem ismert, de valószínûleg a légcsavaragyon keresztül tüzelô 20 mm-es ShVAK gépágyúja van.
Történet: Elsô repülés (I-61) 1940. április 5.; (sorozatgyártású MiG-1) 1940. szeptember; (MiG-3) kb. 1941. május; utolsó szállítás (MiG-3) 1941. végén; elsô repülés (-5) 1942.; (MiG-7) 1943
Alkalmazó: Szovjetúnió

Kifejlesztés: Feltehetôen több új szovjet vadászrepülôgép prototípusa született meg 1938-1940 között, de a Jak-1 típust kivéve csak egyetlen másik gép adatai ismertek, nevezetesen az Artem I. Mikojan és Mihail I. Gurevics közremûködésével tervezett I-61 típusé. Hosszú és nehéz motorja ellenére - ami miatt fegyverzete nem megfelelô - a fa/fém szerkezetû vadászrepülôgép korrekt teljesítményt nyújtott és MiG-1 elnevezéssel gyártották. Egyetlen, de súlyos hibája volt a fel- és leszállás közbeni billegés. A rendkívül gyors kifejlesztés miatt ez bocsánatos bûnnek számított, és 2100 db-ot gyártottak belôle, mielôtt a gyártást átállították a MiG-3 típusra. Ennek a típusnak erôteljesebb motorja, új légcsavarja, további üzemanyagtartálya, megnövelt, V-állású szárnya és elhúzható tetejû kabinja volt. A MiG-3 gépekbôl állítólag 'több ezer' db készült. A kiegészítô gépágyúk ellenére nem vehették fel a versenyt a Luftwaffe vadászrepülôgépeivel, és 1942-ben felfegyverzett felderítô és közvetlen támogató repülôgépként alkalmazták ôket. A MiG-5 típusból csak kis mennyiséget alkalmaztak, míg teljesen fémbôl készült, túlnyomásos kabinnal épített, nagy magasságú MiG-7 típusról csak kevés adat szerezhetô be.

Forrás:

Bill Gunston: A Második Világháború Repülôgépei