PZL P.11
P.11a, 11b es 11c



Gyártó: Paustwowe Zahlady totnicze, Lengyelország
Típus: Együléses vadászrepülôgép
Motor: Egy Bristol tervezésû, 9 hengeres csillagmotor; (11a) 500 LE-s Skoda Mercury IVS2; (11b) 595 LE-s IAR Gnome-Rhone K9 (Jupiter); (11c) 645 LE-s PZL Mercury VIS2
Méretek: fesztávolság 35 láb 2 inch (10,72m); hosszúság 24 lab 9 inch vagy 24 láb 9 1/2 inch (7,55m) magasság : 9 láb 4 inch (2,85m)
Tömeg: üresen (11c) 2524 font (1145 kg); feltöltve 3960 font (1795 kg)
Teljesítmény: Maximális sebesség (11c) 245 mf/h (390 km/h); kezdeti emelkedô sebesség: 2625 láb (800m)/perc; szolgálati csúcsmagasság 36090 láb (11000 m) hatótávolság (utazás harc nélkül) 503 mf (810 km)
Fegyverzet: (11a) 2 db 7,7 mm-es (0,303 inch) Browning, mindegyik 700 lôszerrel, a törzs oldalában; (11c) 2 db 7,7 mm-es KM Wz 33 géppuska, mindegyik 500 lôszerrel a törzs oldában, és további kettô 300-300 lôszerrel a szárnyakban, a támasztógerenda metszéspontjában; lehetôség 2 db 27 font (12,25 kg)-os bomba elhelyezésére
Történet: Elsô repülés (P.11/I) 1931 augusztus; (gyartas P.11a) 1933 junius
Alkalmazó: Bulgária (P.24), Görögország (P.24), Lengyelország (P.11c), Románia (P.11b, P.24)

Kifejlesztés: Miután 1928-ban megszerezte munkatársként Zygmund Pulaskit, a fiatal kitûnô tervezôt a lengyel PZL (Nemzeti Repülôgépüzem) elhatározta egy kiemelkedô minôségû, egyszárnyú vadászrepülôgép megépítését. Valamennyi korábban gyártott modellben a lengyel gyártmányú Jupiter motorokat használták és nagy mennyiségû P.7a vadászrepülôgép képezte a lengyel légierô gerincét. A természetes utód a P.11 volt, azonban amikor a prototípus készen állt a repülesre, Pulaski repülôszerencsétlenség következtében meghalt. Helyette W.Yakimink vette át (késôbb a D. H. Kanada és a SNCASE tervezôje lett). Az elsô P.11 motorja Gnome- Rhone Jupiter típusú volt, míg a következô prototípusokra ugyanazon forrásból származó Mistral és Mercury motorokat szerelték. A hosszúra nyúlt kisérletezési idôszak után a P.11 típust lengyel gyártmányú Mercury IVS motorral gyártották. A pilota kilátásának javítása érdekében 1934-ben átalakították a géptörzset, lejjebb helyezve a motort és magasabbra ültetve a pilótát (11c). Uj farokrészt és módosított szárnyakat is bemutattak, és lehetôséget teremtettek a szárnyakba két löveg és rádió elhelyezésére, de ezek végül nem voltak alkalmasak a beépítésre. A P-11A változat, amelybôl 25 db készült, 500 LE-s Mercury VI-S22 motorral repült, sorozatgyártása 1933-ban, csapatszolgálata 1934-ben kezdôdött. A lengyel légierô számára a legfontosabb változat a P-11C volt, amelybôl 1937-ig 175 db-ot építettek. A P-11A és -11C változatok tették ki a lengyel légierô legnagyobb részét 1939 szeptemberében. A P-11B egy Romániának Gnome-Rhone K.9 motorral készített 50 darabos exportsorozat volt, amelyet késôbb kisebb számban Romániában is gyártottak IAR P.11.f néven, licenc alapján. A P-24 tulajdonképpen egy 770 LE-s Gnome-Rhone 14K motorral felszerelt P-11 sárkányszerkezet volt, prototípusa 1933-ban repült elôször. Külsejében a legnagyobb különbség a burkolt futómű volt. A P-24-et a lengyel légierô nem rendszeresítette, különféle balkáni országokba szállítottak, ill. azokban licenc alapján gyártották. Ezek: Törökország (40 db P-24C és licenc alapján való gyártás), Románia (6 db P-24E és licenc alapján való gyártás), Görögország (36 db P-24F és G), valamint Bulgária (24 db P-24G) voltak. voltak. Sok további fejlesztést terveztek, de a Lengyelországot védô vadászrepülôgépek fô erejét 1939. szeptemberben 12. századba szervezett P.11c típus képezte, amelyek legtöbbjében csak két löveg volt, és a kaotikus viszonyok közepette riasztórendszer nélkül tevékenykedtek. Midemellett 114 db saját gépük elvesztése árán megsemmisítettek 126 db Luftvaffe-repülôgépet. PZL utolsó vadászrepülôgép-típusa a P.24 család volt, amelynek számos változatát teljes egészében exportra kászítették. A legtöbbjüknek 970 LE-s Gnome Rhone 14N motorja, 2 gépágyúja és 2 géppuskája volt.

Forrás:
Kenneth Munson: A II. Világháború Repülôgépei
A hadviselô felek valamennyi repülôgépe
Bill Gunston: A Második Világháború Repülôgépei
Összeállította és HTML-re fordította Kormos Péter

Minden jog fenntartva! © Kelet Szárnyai 1996.