from Episode One

"Kétfészeres" Arthur Jackson

- A múlt héten mutatták be azt az új szimfóniát, melynek szerzôje korunk egyik
  vezetô modern komponistája, Arthur "Kétfészeres" Jackson.
- Jó estét.
- Elôször is, kérdezhetek a becenevérôl?
- Igen.
- Hogyan ragadt önre az, hogy "Kétfészeres"?
- Én nem használom, csak néhány barátom szólít "Kétfészeres"-nek.
- És önnek tényleg két fészere van?
- Nem, csak egy. De egyszer fontolóra vettem, hogy veszek még egyet. Azóta
  néhányan "Kétfészeres"-nek hívnak.
- Bár önnek csak egy fészere van.
- Igen.
- Akar venni még egyet?
- Nem.
- Hogy összhangban legyen a becenevével!
- Nem.
- Értem. Beszéljünk az új szimfóniájáról. Ezt a művét a fészerben írta?
- Nem.
- Mostanában mit komponált a fészerben?
- Semmit! Egy hétköznapi kerti fészerrôl van szó.
- Értem! És most akar egy olyat, amelyben komponálhat?
- Nem, dehogy! Ez az egész fészer-ügy nem érdekes! Néhányan "Kétfészeres"- nek
  hívnak, ennyi az egész. Miért nem a zenémrôl kérdez? Zeneszerzô vagyok!
  Mindenki csak a fészerrôl beszél! Elegem van a fészerbôl!
- Tehát eladja?
- Eladom.
- Akkor ön Arthur "Fészernélküli" Jackson lesz.
- Felejtse el a fészert! Nem számít!
- Akkor beszéljünk a szimfóniájáról.
- Mi?
- Ezt a művét orgonára és üstdobra írta...
- (A háta mögötti kivetítôre tekint.) Mi az?
- Mi mi?
- Ez egy fészer! Tüntessék el! Na.
- Tehát, az ön szimfóniája... Jól tudom, hogy ön régen vasutasdit játszott?
- Mi?
- Azt hallottam, hogy ön harminc éve vasutasdit játszott.
- És mi köze ennek a zenémhez?

(Jön egy másik riporter is.)

- Gondja van vele?
- Igen.
- Mi, riporterek többet érünk, mint ti, "Kétfészeres"-félék!
- Tűnjön innen, "Kétfészeres"! Kicsi ez a stúdió hármunknak!

(Kidobják.)

- Csinálj magadnak saját műsort, te buzi!