Nem hakniznak pénzért

- Az igazi rajongók eufóriában élték meg, hogy újra összeálltatok. Tizenhét éve, az induláskor nem voltál már éretlen kamasz. Csak felmérted, mi lesz, lehet ebbõl.
- Úgy kezdtük, hogy csinálunk egy lemezt, majd egy színházi elõadást - nem is gondoltuk, hogy mi zenekar vagyunk. Aztán valahogy együtt maradtunk.
- Két év után, ha nem is taktikai, de stílusváltást vehettek észre a benneteket figyelõk, amibõl nem az következik, hogy nem gondoltátok magatokat zenekarnak...
- A hanglemezgyár azt mondta, hogy a második lemez éppen csak elérte a harmincezres példányszámot...
- ... most mit mondana?
- ... persze, most mindenki boldog lenne, de akkor mások voltak a feltételek. Mi nagyon szerettünk volna zenekar maradni, ezért - majdnem parancsszóra - megírtuk az Afrikát. Volt még egy lehetõség, underground zenekar legyünk: aki abból kiesett, fennmaradt, a többinek meg maga az undergroundság volt az egyetlen tõkéje. Ezt nem szerettük volna, mi igazán mûködni akartunk. Arra gondoltunk, hogy olyat csinálunk, ami a közönségnek is tetszik és mellé odacsempésszük azt, amit leginkább a sajátunknak érzünk.
- A ,,sajátunk" jelenthet egy embert is. Ki mennyire szólt bele?
- Elég demokratikus volt, néha szinte túlságosan is. Nem biztos, hogy jó ez, hiszen látod, a demokrácia csõdöt mondott. Okozhat bajt, rendetlenséget. Néha hasznos is lehet a diktatúra.
- Csak azért kérdezem, mert az elsõ két lemez mintha gitárra, a következõek billentyûre lettek volna írva: Laár és Bornai hegemóniai harca.
- Nem. Pontosabban, amit te látsz, az nem abból ered, hogy hol Náti, hol én kerekedtem felül, hanem a folyamatos útkeresésbõl. Különbözõ emberek vagyunk, de tudunk egymás nyelvén beszélni. Mikor savanyú korszakomban voltam, õ segített, mindig kerestük a következõ lépést. Ezért is oszlott fel a zenekar. Nem akartunk ugyanolyan lemezeket.
- Közben kiderült, hogy egyedül is boldogulsz, nem is akárhogy. Szerintem az Újhold Koncz Zsuzsa legjobb lemeze...
- Ez túlságosan hízeleg nekem, mert az volt az elsõ munkám vele.
- ... de az a feszesség, koncepció hiányzik az utolsó Koncz lemezrõl.
- Te, amikor én közönség voltam, akkor iszonyú kritikusan ítéltem, nem számított se isten, se ember. Ha nem tetszett valami, a barátommal rámondtuk, hogy ez szar, akkor is, ha más szempontból tiszteltük az elõadót. Aztán átkerültem a másik oldalra és kicsit veszítettem ebbõl a szigorú alapállásból, vagy inkább úgy mondanám, kicsit megtartottam belõle. Nem tudok egyszerre két szempontból ítélni, saját magamra nem fogom mondani, hogy most egy kicsit sem sikerült. Ekkor ennyire voltam képes. Az ember igyekszik megfeszülni, hogy olyat találjon, amit csak õ tud. Idõnként tehetségesebb.
- A KFT közös munka, de Koncz mellett lehettél producer.
- Zsuzsa mellett nem lehetsz producer. Õ válogatja ki a dalokat, az utolsó hangig õ mondja meg, mi jó, mi nem. Ez produceri munka. Nem azt mondom, hogy õ hangszerel, csak õ határozza meg, hogy ez kell, ez nem kell. Én nem szeretném Koncz Zsuzsának megmondani, hogyan kell Koncz Zsuzsának lenni, azt õ pontosan tudja. Botorság volna részemrõl, én csak azért vagyok, hogy segítsek.
- Somló Tamás szerint a KFT és az Omega osztotta szét egyenlõen az egyáltalán nem mindenkit megilletõ szerzõi jogdíjakat, ezért maradt fenn a nevetek.
- Hát persze, nem vesztünk össze. Nem kellett megbeszélni, hogy az a tíz évvel ezelõtti súlyos pénzügyi vita hogyan rendezõdjön.
- Ez nem ok az újjáalakuláshoz.
- Az ember keresi az örömöket. Mikor megalakultunk, az nagyon jó volt. Feloszlani is, mert már tíz éve ültünk egymás társaságában, hol egy autóban, hol egy stúdióban, most meg jó volt összeülni.
- Konkrétan hogy nézett ki? Náti felhívott, hogy boldog Tibor napot, csinálhatnánk valamit?
- Ilyenre nem emlékszem, de hát én se mentem hozzá virággal András napkor. Márton Andris kezdett körbetelefonálni.
- Láttam, hogy Laárral összenéztetek a Volvo gitárszólója alatt. Még mindig élvezitek az együttzenélést?
- Persze, fõleg a Volvo gitárszólója alatt, mert ott már el volt törve a lábdob és Márton a jobb kezével ütötte az állótamot. És azon szórakoztunk, milyen jó ez így is. Hogy el kéne venni Mártontól a lábdobot.
- Jövõ?
- Hogy mi lesz, tervezgetjük, de pénzért nem fogunk haknizni. Amikor lesz kedvünk, csinálunk valamit, ha nem, mással foglalkozunk. Lehet, hogy már idén felvesszük az új lemezt.
- A külön töltött idõ nem rontott a viszonyotokon?
- Azt tartja a mondás, hogy két dudás nem fér meg. Itt garantáltan két dudás zenél. '74-ben kerültünk össze, '91-ig végig együtt dolgoztunk, ez nem kis dolog. Laár mellett dudásnak lenni nagyon jó.

Kocsis Attila