(csak Margit és Pista van bent; Margit
köt egy sapkát, Pista meg egy halom karót tart az
ölében)
Pista bá: (hallja, hogy jön valaki, az
ajtóhoz settenkedik; Evettke belép) SZEEERvusz, Evettke! Evettke: Gondoltam, hogy megint tárt karókkal fogadsz! Az
apám mindig ilyen jó a karó! Pista bá: (ledobja a fákat, a helyére megy)
Elhatároltam féktelenül, hogy téged, Evettke,
BETANÍTALAK! No? Evettke: Nem akarok rád hallgatni! A múltkor is a
mesédnél én hittem el a pálmát. Pista bá: Evettke, kicsi lányom! De ha csak úgy
elképzeled, hogy a lejtõ tetejérõl a kocsi az
elsõ pillanatban nem áll, hanem megy, hát nem megy.
(hozzá demonstrációt tart) Margit: Hagyjad már békén szerencsétlent,
különben párhuzamot vonok közted! Pista bá: Margit! Egy szót se többet, mer' rojtosra
kefélem a szádat! (nyomatéknak felmutat egy
kefét is közben) Evettke: Nem baj! A faszállító
történetét szívesen meghallgatnám,
inkább, mint még egyszer az ominózus
pálmás. Pista bá: (szinte ordítva vissza)De ha
más a Pál, há' hogy ismernél rá, te
sárgarendszámú fasz állító?Ááá! (legyint) Evettke: Apúúú! Amikor az autóbuszok
az aszfalt alá elõre meghatározott idõpontokban
úgy, mint a vakondok módjára alagutat fúrnak,
hiszen megállja-e a helyét az erre az esetre felvetett
"menetrendszerinti járat" definíció? Pista bá: (megvonja a vállát, a színpadon
körbefuttatja szemét; megakad egy halom
táblánál, melyeken nyilak vannak; mindegyik egy
irányba mutat; õ pedig arra nyújtja ki a kezét)
Há', minden jel arra mutat! (felemeli a telefonkagylót)
Margit! Felhívom a figyelmedet! (tárcsáz
néhány számot, majd zavartan ütögetni kezdi a
kagylót) Hopp, elvesztettem a vonalat! (visszateszi) Anti bá: (háttérbõl) Most nem
tudom, kint vagyok-e, vagy bent. Pista bá: Akkó' gyüjjön onnan ki! (bejön Anti; sötét napszemüvegben és
fehér bottal) Anti bá: Hehe! Szeretem a kihívásokat!De jó cipõm van! (beér) Érdekes! Itt
benn még jobb! Hiába! Mindenhol jó, de legjobb otthon!
(botjával nagyot sóz Magyarország
térképén Szegedre) Vak tyúk is talál
Szeged! (megáll félúton; meredten néz
fölfelé, majd kis idõ múlva vissza) Há'
gondolom, fölnézek, még mielõtt bármi barom
esne! (megindul egy szék felé) Oda ülök, ahova
jól esek! (lehuppan egy székre; ráteszi a kezét
egy borosüvegre) Foglalt bor! (elkezd meredten "bámulni"
Pistára) Pista bá: Apuka! Most meg mit néz úgy, mint
aki még nem látott? Anti bá: (meg van merevedve) Pista bá: (egy nagyot rúg Anti
lábába) Né'd má', a hülye, botját
se mozdítja! Margit: Pityu! Azt hallottam, hogy rajtam kívül még
hat nõ van az életedben! Evettke: Tényleg? (Pistához fordul) Akkor te
lennél a hétnejû sárkány? Pista bá: Evettke! Ne hazudtolj meg, mer' kétségbe
vonlak! (Antihoz) No, Apuka! Most ön dönt! Iszik, vagy
vedel? Anti bá: Jó! Döntök! (beleönti
magába a bort) Pista bá: (súgja Margithoz) Tudod, mikor van
má' benyomva az öreg? Leissza magát, ha sárba
fördik! (Antihoz)(kirántja Anti
szájából az üveget) Apuka! Magának nem
szabad bort innia! Eltiltotta a zorvos! Anti bá: Hát akkor must, vagy sohaj? Margit: Jut eszembe, egy kis kétfrankost iszik? (mutogat egy
2-frankos érmét) Anti bá: Nemet mondok! Férfi! Margit: Hát akkor egy kicsit felvizezve? Anti bá: Egy hüvelyk frankos, egy láb víz! Margit: (fintorogva) Apuka! Magának túl magas a
mentál hígigénye! Evettke: (körülnéz az asztalon, talál egy
tányért, körülötte tészta; a
tányérra mutat) Apúúú! Ez
zsidó? Pista bá: Evettke! Ne deriváld az
értelmességi mindenhatóidat a parabolafüggvény
értékkészletére, mer' kiemelem belõled az
ismeretleneket! Há' má' mé' lenne az zsidó?! Evettke: (a kiborult tésztára mutat) Mert a
tányér körül metélt! (nézi maga
elõtt az ételt) Fúúj, ebbõl nem eszek!
(turkálja az ételt össze-vissza) Pista bá: (ránéz az ételre,
vakargatja a fejét) Hú, kevés közben jön meg
az étvágy! Margit: Kislányom! Ne reklamálj, hogy mit kapsz enni! Neked
a tök jó! És fõleg ne disznólkodjál,
mert böllérre eresztelek! (kis szünet) Ha pedig
reformkonyha kell, ott a nagyapád! Anti bá:(serpenyõbe olajat enged, majd egy
húsdarabot magasról a serpenyõbe engedve) Olajra
lép! Evettke: (az asztalon keresgélve egy nyársra bukkan,
felmutatja, forgatja és közben nézi) Ez olyan
bádog, hogy verebet lehetne vele forgatni! (ezután
köpköd az asztalon levõ pohár tejébe) Margit: (hirtelen Evettkére néz, akkor, mikor az
éppen köpni készülne) Evettke: (abbahagyja a köpködést, és
bájvigyort vág Margitra) Margit: Most meg mit vigyorogsz úgy, mint aki tejbe
köp?! Evettke: (minden asztalon levõt a szájába vesz,
és megrág) Pista bá: Azér' nem kõ' mindent a
szádba rágni! (egy vasdobozt vesz elõ) Figyelj,
Evettke, figyeljé'! (egy hirtelen mozdulattal valamivel
felhasítja) Anti bá: (Evettkéhez) Apád a
Vasfelmetszõ Jack! Pista bá: Még csak nem is csodálkoztok?
Ááá! (közben legyint) Nem
látjátok a fától az erõt! (a kés
fanyelére céloz) Margit: (felváltva nézeget Pistára és
Antira) Most hogy így rátok nézek, elmondhatom: egyik
kutya, másik nem! Pista bá: Margit! Amit te csinálsz, az nem más, mint
puszta szõrszálharsogtatás! Margit: Pityu! Te most úgy fölbosszantottál, hogy egy
kanális vízben megfojtanálak! Anti bá: (egy pohárban csekkek vannak; elkezdi
õket kivenni, az utolsónál felrikkant) Ez volt az
utolsó csekk a pohárban! (elõvesz egy
papírlapot, elkezd pakolni rá) Most aztán mindent
felteszek egy lapra! (a marhaszarvat már nem tudja már
rárakni) Ezt nem tudom hova tenni! (maga alá teszi
leülés közben, majd észbe kap, és
felállva felmutatja a szarvat) Tülkön ülök!
(leül) Pista bá: Margit! Csináljá' má' egyszer egy
rendes ebédet, mer' elteszlek a lábad alól! Tudom, hogy
olyan jó szakács vagy, még egy bolhából is
tele fánkot tudsz csinálni! Margit: (egy rakás valamire mutat, amiknek mindegyikén
6-6 db árcédula van) Pityu! Mindennek megvan a hat
ára! Egyébként örülj neki! (felmutatja a
sapkát, amit köt) Ennek is meglesz ám a bojtja! Anti bá: (elõvesz egy sakktáblát;
Pistához fordul) Játsszunk egy partit! Én kezdek!
(lép egy hibásat) Pista bá: (elõször értetlenül
néz)De hát Apuka! Ez nem szabályos! Anti bá: Ez egy új játék! Ez már
több a sakknál! Margit: Azér' kíváncsi lennék a
lányunk tanulmányi elõmenetelére! (közben
kúszik Pista felé) Pista bá:ÁLLJ! Különben mérget
vetek rád! Margit: Leginkább az idegennyelvtudása érdekel!
(tovább kúszik) Pista bá: Hát, ha tudni akarod... (felveszi a
méregpoharat) Úgy fordít, mint a szádba borult
méreg! (eközben megborítja Margitot) Nem
értesz a szép szobor? (egy szép szobrot vág
Margit elé) Aki váncsi, ha mar, megöregszik, nem? Ezt
jól vésd az agyagba! (egy agyaggombócot vág a
szobor mellé) Margit:(félhalkan mondogatja magában)
Zárójel, aki váncsi, ha mar, megöregszik,
zárójel bezárva. (ezt még egyszer
elmondaná, de Pista félbeszakítja) Pista bá: Margit! Még egy ilyet ne csinálj,
mer' nagy súlyt fektetek rád... Te, észkolosszus! Margit: Jól van, na. Csak zárójelben jegyeztem
meg. Anti bá: (kutat Evettke iskolatáskájában,
kiveszi az ellenõrzõt, belenézeget, feláll,
szöveg közben kivesz 1-2 lukas buszjegyet belõle) De
Evettke! Az ellenõrzõd tele van rossz jegyekkel! (az
egész kócerájt Evettkéhez vágja) Margit: Hát ezt bizony nem értem! Pedig úgy
dolgozott, vértet izzadt! Pista bá: Apuka! Van egy rossz hírem! Meghalt az
anyósa! Anti bá: Most nevessek, (lehajol, felemel egy
táblát; rajta Jacques Chirac képe van) vagy Chirac?
(kis idõ múlva valahogy észreveszi, hogy a képen
a szemekbõl nagy szögek állnak ki, röhögve
megérinti azokat) Kibújik a szög a Jacques-ból!
(kalapáccsal verni kezd egy érmet, idõnként
feltartja, és nézegeti) Pista bá: Mit csinál, Apuka? Anti bá: (felemeli, a közönség felé mutatja)
Ütöm, ahol ÉREM! (itt hevesen mutat rá) Margit: (Látja, hogy jön Irén) Na, ez is
úgy kellett, mint kúp a házamra! Anti bá: (Odanéz) Ezt má' szeretem!(Irénre néz, fel-alá jártatja rajta a
szemét) Felfutott a szemem a harisnyáján! Tudja, mit?
Töltse velem a testét! Feláll a szõröm a
hátán! Világcsöcsöt akarok dönteni! Irén: Maga egy flörtelmes ember! Anti bá: Mellre szívom!(közelít
Irénhez) Ragadja tökön a szerencsét! A
nyakán szorulva kúrok! (egészen ott van Irén
testközelében) Pinába száll a
bátorságom! Irén: Hozzám ne merjen érni, különben
faszirtót csinálok magamból! (ellöki
magától Antit, közben mondja:) Különben is,
csak a testnedven keresztül! Anti bá: Ne legyen ilyen visszataszító! Há'
mártottam én magának?Maga túl szép
ahhoz, hogy gaz legyen! Margit: Apuka! Maradjon má' nyugaton! Pista bá: Irénke, jöjjön ide egy kicsit,
jöjjön... Nem akarja nekem döngetni a mellét? Irén: Óóóh... (még mielõtt
bármit szólna, Pista folytatja) Pista bá: Megvan a magához való eszem!
Én a magomat ajánlom! Irén: Iiiistván! Ne gerjesszen, mert ebben a helyzetben
tökre megyek! (ráveti magát Pistára, és
tépi le róla a ruhát) Anti bá: (Evettkéhez) Figyelj jól,
most az Irén hímet hámoz! Pista bá: Irénke! Én se kímélem
ám magát! Levetkõztetem meztelenre, és elviszem
mutogatni a piacra! Irén: JAAJ, csak azt ne! (pillanatok alatt egyenesbe teszi
magát, mintha mi sem történt volna) Anti bá: (Evettkéhez) Apád má'
hányszor megígérte, hogy vásárra viszi a
põrét! (váltva néz Pistára és
Irénre; mindketten tök nyugodtak) Hova lett ez a nagy
libidó? Eltûnt, mint az IFOR! Evettke: (sündörög Pista körül) Pista bá: Evettke! Ne kerülgessé', mint macska
a forgó mását, mer' oldalra nyomlak! (elnyomja
oldalra) Aztán majd nézhetsz jobbra (közben jobbra
mutat), MARHA! (hatásszünet, majd szinte ordítva)
Menj innen, ne is lássál! Evettke: (megfog egy madzagot, a végén hintaló
van) Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha most elhúzom a csikót!
(megteszi) Anti bá: (õ is megindul, de Evettkével szembe
megy; nem tudják egymást kikerülni) Evettke!
Döntsed má' el, hogy merre megyek! (rálép Evettke
lábára) Hehe! Közös az álláspontunk!
(kezében kaszával felmászik egy
rámpára) Jaaj, rámpalázam van! (a
tetejére ér, meglóbálja a kaszát)
Én kezelem a családi kaszát! (ereszt egyet, majd
körbeszimatol) Öhhö-hhö! Nyakig vagyok a szagban! Margit: (szaglászik a levegõbe) Evettke! Ez te
voltál? (Evettke nem szól semmit) Biztos nem, mert a
néma gyereknek még az anyja sem érzi a szagát!
(Antihoz) Apuka! Már megint nekem csapja a szelet!
(elõvesz egy gázmaszkot) De nem baj, van itt
szélvédõ! Anti bá: Már megint magamból indultam ki!