(csak Margit és Pista bácsi van bent, Margit
köt, Pista meg tömi magát)
Anti bá:(bejön, hátán cipel
egy zsákot) Jenõt, egészséget! (mikor az
asztalhoz ér, ledobja a hátáról; valahogy kiesik
belõle egy alma) Nem esik messze az alma a
zsákjától! (elkezd enni egyet) Evettke:(hátizsákkal a hátán
bejön) Apúúú! Közlöm veled, hogy azt a
címet, amit küldtél nekem! Egyébként pedig
megnézheted a hátamat, de vajon mászkál-e benne
bogár? Pista bá: (tetvészi Evettke hátát, majd
talál valamit) Evettke! Kullancs! Evettke: Dehogy kullantok! Margit: Kislányom! Ebbõl nem kell tréfát
ûzni! A kullancstól még valami betegséget is
kaphatsz! Anti bá: Ebola fakó! Evettke: Nagypapaaa! Én a magam foglalkozásomat
tekintve zsebtolvaj akarnék lenni. Szerinted? Anti bá: Vigyázz ezzel kislányom, mert a
zsebtolvajlás egy olyan mesterség, ami köti a zsebet a
karodhoz! De még az is elõfordulhat, hogy az embert az
órájánál fogva vezeted! Margit: Kislányom! Így akarsz elmenni dolgozni a
nagyvilágba? Még a kivonást sem érted! Pista bá: Há' azér vagyunk, hogy
megmagyarázzam! Na jól figyelj, kicsi lányom!
(elõvesz egy banánt, felmutatja) Látod, ez itt a
KISEBBÍTEND[Otilde]! (gyorsan meghámozza, most a
héját mutatja magasra) Ez meg itt a KIDOBANDÓ!
(Ezután vesz egy másik banánt, majd e mellé
téve felmutatja) Na, látod a KÜLÖNBSÉG-et
? Margit: Én régen adóbeszedõ voltam.
Lakásról lakásra jártam, de az emberek nem adtak
semmit. Pista bá: Ezt én már akkor megmondtam neked, hogy
ahány ház, annyi szopás! Evettke: Apúúú! A földönkívüli
a paradicsomot ugyan itt hagyta nekünk, ahányszor saját
gyártmányú pirítósomért, de
akár le is mehetnél mézet kaszálni. Én nem
tudnék semmit tenni ebben a helyzetben, hiszen a gutát
kerülgetem! Anti bá: Evettke! A tetõfokodra hágok! Hehe! (egy
marhaszarvval játszik, fel akarja állítani, de
eldõl; másodszor is sikertelen a
próbá:lkozás; harmadszorra erõvel odacsapja az
asztalra) Talpra agyar! Evettke: Nagypapának ma van születésnapja, kap
hangoskazettát! (átnyújt egy becsomagolt
kazettát) Anti bá:(kibontja, megnézegeti) Gondoltam! Mazeppa!
Pedig tudod, hogy Liszt-érzékeny vagyok! (az ablakhoz megy,
kinéz rajta) Hú, olyan hideg van odakint, hogy a
füvet a zúz marja! (eközben egy cetlit mozgat a szeme
elõtt) Pista bá: Mit csinál, Apuka? Anti bá:(megfordul, már látszik, hogy a cetli
egy nyugta) Nyugtával dicsérd a napot! Margit: Nono, Apuka! Lassan az esttel! Ha így humorizál,
megütöm a bokáját! Pista bá: Evettke, kicsi lányom! Hallottad, mit mondott az
elõbb anyád a Tumpikára? Szidja, mint a Bokrost!
(Margithoz fordul) Téged meg úgy megverlek, hogy az
anyád sem ismer magára! Margit: Ismerem a dörgést! Ha még egy szót
szólok, egy olyat belém rúgsz, hogy a lábad se
éri a földet. Szétcsapok közted úgy, hogy egy
húron pendülsz! Evettke: Nagypapaaa! Addig, amíg te elkészülsz a
boltba menetelkor, csakhogy már minden van itthon! Anti bá: Akinek nem ingyen, ne vegyen magának! Margit: Ne viccelõdjön annyit, Apuka. Majd meglátjuk,
hogy kimehet a végén! Pista bá: (az asztalra csap) Margit! Ne beszélj itt
nekem jobbra-balra (mikor "jobbrá"-t mond, balra mutat, és
viszont), mer' megkülönböztetlek egymástól!
Aztán viszonzásul úgy megütlek, hogy rögtön
átesel a ló túlsó oldalára! Margit: Persze! Aztán majd megint egy hajszálon
múlok, miközben szeget üt a fejembe a gondolat, és
akkor még mindig ott tartunk, amikor indultam. Anti bá: Amíg itt vagyok, sehova se megyek! Pista bá: Evettke, kicsi lányom! Jó, hogy
megemlítetted, menj le a boltba, oszt hozzál egy kis ezüst!
De siess, nehogy visszaérjél! Evettke:(elindul, de kifele menet valahogy lever egy
köcsögöt, az meg viszi a többit, de csak azután,
miután Evettke elfut) Jaj, jaj! Baj van! Levertem a
köcsögöt! Hasznos a szégyen, de futás!
(elfut) Anti bá: A zaj nem jár egyedül! Pista bá: Néd a', leverte a gyerek a
köcsögöt! Na, megállj Evettke! Most jön a fele se
tréfa! Anti bá: Minden rosszban van valami! Az ész a fontos, nem a
baj! (felemel egy üveget, melyben víz van, ám a
címkére nagy betûkkel "SÓSAV" van írva,
felemeli, körbemutatja) Aki mer, az nyel! (iszik pár
kortyot) Na, ennek is én ittam meg a levét! Pista bá: Egyen még valamit, Apuka! Anti bá: (bekap egy szelet tortát, megrágja, majd
undorral kiköpi) Pfuj! Dohostorta! Margit: Apuka! Nem muszáj megenni! Ettõl még kidobja
a tacskót!
(ilyentájt jön vissza Evettke)
Pista bá:(késsel a kezében nagyokat
csapdos az asztalra, közben mondja:) Margit! Má'
hányszor mondtam teneked, hogy ne üsd bele mindenáron
más orrába a dolgodat! Különben is már
rég túljártam az agyadon! Margit: Pityu! Amióta ilyen kriminális vagy, nem ismerek
rád... (elfordul, közben mondja:) ...nézni.
Egyébként jegyezd meg jól: ha én
beszélek... Anti bá: Sok beszédnek sok a zaja! Evettke: Nagypapaaa! Egyél még tortát, mert hiszen
ha látom! Anti bá: Semmi többet harmadszor! Pista bá: Evettke! Fogod be te is a szádat azon
nyomtávolságban, vagy úgy bevarrok egyet, hogy te leszel a
cikkcakköltés! Anti bá: Én még mindig szomjuhos vagyok.
(pohárba túlcsordulásig tejet tölt) Betelt a
pohár! (a szájához emeli a poharat, elejti)
A tej élet, erõ, nehézség! Pista bá: Apuka! Nem iszik inkább bort? Igyon, amennyi
belém fér!
(Nagypapa csak úgy nyakalja a vörösbort)
Pista bá: Mértékkel, Apuka! Jó bor
is megárt, ha sok! Anti bá:(levágja az asztalra az üveg bort)
Csapj a ménkûbe! Evettke: Nagypapaaa! Játsszunk szerencsejátékot! Anti bá: Nem megy kislányom, mert a kocka el van vesztve! Pista bá: Kicsi lányom! Ha unatkozol, találd ki,
hogy lehet jutni egyrõl a tetõre! Anti bá: Evettke! Ha leesel a tetõrõl,
hiányozni fogsz! Evettke: Én is neked. Na de most már megyek!
(elmegy) Anti bá: Attól tartok, én is elindulok. Pista bá: Vissza se jöjjön addig, míg ide nem
talál! Na, itt a vége, kuss el végre!