Pandacsöki Boborján - a világ leggazdagabb embere Írta: Nagy "Greg" Gergely R - Riporter B - Pandacsöki Boborján I - Besenyô Pista bácsi R: Kedves közönség! Egy olyan embert szeretnék a színpadra hívni, akit Önök már valószínűleg igen jól ismernek, hiszen több-kevesebb sikerrel ugyan, de sokszoros világcsúcstartó. Olyan címek birtokosa, mint például "a világ legtávolabbra látó embere", "a világ legtöbb nyelvét beszélô embere", "a világ leghiszékenyebb embere", "a világ leggyorsabban elalvó embere" vagy "a világ legtovább élô embere". Hölgyeim és uraim! Fogadják szeretettel Pandacsöki Boborjánt! B: (kijön) Igen, én vagyok az. R: Boborján! Ezúttal mivel rukkol elô?! B: Én nem drukkolok senkinek... Sôt! R: Azt kérdeztem "mivel rukkol elô", nem pedig, hogy "kinek drukkol Ön". B: Jaaaaa, már azt hittem! R: Nos, mi a legújabb rekordja? B: Van nekem új rekordom! R: Beavatna netán minket is?! B: Az, hogy én vagyok a világ leg... leg... leg... (gondolkodik) leggazdagabb embere. Ezaz! Bizony! R: Valóban?! B: Hát, nem most mondtam az elôbb?! R: De igen, viszont ez az állítás azért némi magyarázatra szorul, illetve... B: Néni??? Melyik néni van rosszul?! R: ...valamilyen bizonyítékkal kellene szolgálnia ahhoz, hogy ezt itt most mindenki elhiggye Önnek! B: Biztos beteg a néni! R: Tessék? Azt hiszem, félreértett! Megismételjem a kérdést?! B: Nem kell! R: Akkor jó. Nos?! B: Igen?! R: Jaj! Hogyan lett Önbôl a világ leggazdagabb embere?! B: Úgy, hogy sok a pénzem van! R: És honnan, ha szabad kérdeznem?! B: Azt nem szabad! Csak úgy találtam. Vagyis nem... kerestem! R: Na jó! De az, hogy sok pénze van, még nem elég ahhoz, hogy a leggazdagabb ember legyen a világon! Mennyi az a sok?! B: Azt nemtom. R: Megszámolta egyáltalán?! B: Éééén... én nem, de az edzôm, a Besenyô Pista bácsi meg, és aszondta, hogy ez több a soknál. R: Rendben. Hogyha összeget nem tud mondani, akkor legalább azt saccolja meg, hogy mekkora lehet az a pénzhalom, ami az Ön tulajdonában van. B: Hát, olyan bazi nagy! Akkora, mint egy házba se férne be! R: Na, jó! És akkor hol tartja?! (a közönségnek) Most megfogtam! B: Elástam a kert végébe... R: Elástaaaa?! Azt a rengeteg pénzt??? B: Igen, elástam egy fakanállal! R: Miért pont egy fakanállal?! B: Mer' akkor az ásó a Besenyô Pista bácsiéknál volt pont kölcsönbe... R: Jó, jó! Már látom, hogy ez nem lesz egy egyszerű eset! B: Mi van?! R: Boborján! Hagyjuk az elásott pénzét, inkább azt árulja el, hogy azon kívül milye van még?! B: Hát, van nekem nyugágyam, inggombom, ceruzahegyezôm, pöttyös bögrém és bôrkeményedésem a talpamon. Az néha fáj is! R: Tényleg?! B: Ja, van egy kurblim is, de aztat két évvel ezelôtt karácsonykor kaptam... R: Hát, ami azt illeti, ez nem túl sok... B: (elôvesz egy papírt és olvassa) Vagyis akkor, van nekem vállalatom, motorcsónakom, részvényem, hétvégi telekem, rádióteflonom, irhám, bundám, felhôkvarcolóm... R: Netán kocsija is van? B: Pláne! Van nagyon!!! Rengeteg. R: És ha szabad kérdeznem, milyen autói vannak?! B: Van például Alfa Romleó, Bémévé, Citromen... aztán Záporozsek is. R: Zaporozsec??? Az meg minek?! B: Mer' megbízható! Meg ha nincs nálam esernyô és jön egy zápor, akkor... R: És hogyan tudja ezt nekünk mind bebizonyítani?! B: (mutatja) Itt van róla a papírom!!! R: Miféle papírja?! B: (átnyújtja) Hát ez, ni! A Besenyô Pista bácsi írta föl ezt nekem!!! R: Mi ez a lista?! B: Hát, csak azér', hogy nehogy elfelejtsem mim van... R: Ez nem igazán gyôz meg minket, nagyon sajnálom! (visszaadja) B: (ingerültebben) De én olyan nagyon, de nagyon gazdag vagyok, hogy bármit megvehetek lent a trafikba'!!! R: Bárki megvehet bármit egy trafikban... B: Jó, jó, de én még a trafikot is!!! Meg a múltkor, amikor voltunk a május elsején, akkor vásároltam vattacukorot, meg elôtte kaptam egy (a papírból puskázik) olajtúrótornyot, egy helyikoptert, sôt még annak elôtte hazavittem egy egész hegy gyémántokat a anyukámnak. Nagyon örült nekije! (nagyzolva) Én az egész világot meg tudom vásárolni, annyira sok a manim! R: Ez kicsit erôs túlzásnak hangzik nekem! B: Meg azért adok a rászorultaknak is... R: Na, ez viszont szép cselekedet Öntôl! B: Tegnapelôtt rászorult a vödör a Besenyô Pista bácsi fejére, és azt üvöltözte, hogy adjak már neki egy fogót. (kihúzza magát) És én adtam! R: Jajaj! Én lassan már nem hiszem el Önnek egyetlen szavát sem!!! B: (durcásan) Oké, akkor nem is kell! De nekem annyira tele vagyok lével, hogy anyagiakban bárkit lepipálok!!! R: Dehát korábban nem azt mondta, hogy ez összes pénzét elásta?! B: Jó, de az még az elôbb volt! Azóta meglett!!! R: Állandóan ellentmond saját magának, hát nem veszi észre??? B: Dehogy is! R: Akkor tegyünk egy végsô, mindent eldöntô próbát a közönséggel!!! B: Na... hát jól van! De izibe!!! R: Egy kis közvéleménykutatást szeretnék végezni a közönség körében. A nézôk közül tegye fel az a kezét, akinek van legalább egy családi háza, egy nyaralója, két autója, egymillió forintja készpénzben, és tízmilliója a bankszámláján. Igen... hát úgy látom vannak egy páran! Velük majd a műsor után szeretnék beszélni, hogyha lehetséges... Boborján, Önnek mennyivel van több vagyona mint ennek a néhány embernek itt együttvéve?! B: Hát, úgy kábéra ötmilliókétszázhatvanháromezerhétszázötvenhatésfélszer... R: Nem lehet, hogy ez egy igen eltúlzott... B: Jó, nem biztos! Ez mostan nem tutira!!! R: ...és megalapozatlan optimista becslés?! B: Opti-pista??? Miért?! A Besenyô Pista bácsi nincsen itt?! Mondta, hogy el fog jönni ô is... R: Igen?! B: Hát! R: Akkor hívjuk be Besenyô István urat! B: Besenyô Pista bácsi... R: Hölgyeim és uraim! Íme! I: (bejön) He-he! Szépjónagyot kívánok! Üdvözlöm a riporteres urat! (kezet ráznak) Kedves közönség, alázatom szolgálja! Bizony! Ugye?! Szervusz Boborján fiam! (hátbavágja) Hát, mi az ámbra, ha?! Belemászkáltál szépen a smalaclikába, oszt nem tudol kijönni belôle nékülem?! No, nem baj! R: Pedig valahogy így fest a dolog! I: Nem fest itt senki semmit, kérem!!! A helyzet lényege, hogy ki mit állított, illetve hogy mit nem! Mer' ugye, ha én azt mondom a közönségnek vagy a Boborjánnak, hogy na mi van, akkor mindenki tudja, hogyan tisztázódnak a dolgok. Nem kell elôre meghatározni az emberek álláspontját, mer' az rendre a tudatvilágot formázza! Hát, nem így van-e?! B: Igeeeen, ez az! R: Nos, éppen ott tartottunk kedves Besenyô úr, hogy a tanítványa... I: Majd ô szépen elmondja azt, amit köll! Ezt emígyen szokás! Mert lehet, hogy máshol nem, de itt de!!! Na, édes fiacskám, mondd szépen mi fáj, aztán majd én megmondom, hogy mi fáj!!! Ha-ha! B: Besenyô Pista bácsi... (megakad) Aaaaaz van, hogy én egy billiárdos vagyok! I: Hát persze! Ez így helytálló!!! Igaz ez, mint a ménkű!!! A számból vetted ki a szóját!!! R: Nos, Ön alátámasztja ezt az állítást? I: Már hogyne támasztanám alá ezt az állítást!!! Kérem szépen, hát ki a rosszseb támassza alá ezt az adekvált cituációt mint én magam?! A tudomány mai világa szerint mindenki az, ami! Ez így van rendjén és kész! B: Hogyne. R: Ezek szerint Boborján valóban egy "billiárdos"?! B: Multi! I: Hát a teringettét, hányszor mondjam még ugyanaztat!!! ô egy sportember, kérem!!! Kilátszik két bordája oldalt, nem látják! A szmokingját meg most otthol hagyta, mer' nagymosást csinálnak ma Pandacsökiéknél... B: Pénzmosást!!! I: De igen, attól még ô egy eszementül tehetséges biliárdjátékos a javából! R: Micsoda? Hogyan?! I: Úgy löki a színezett lasztikat a posztón befele a lyukakba, mint a nyúl! Annyira ügyes ez a gyerek, hogy nem gyôzöm etetni... R: Bocsánat, de eddig nem egészen errôl volt szó itt Boborjánnal... I: Kicsoda-micsoda?! Ki-kicsoda??? Hát, akkor nem egészen értem minek hívattak akkor ide engemet!!! Boborján, úgy látszik elvesztették a fonaladat! Na, meséljél szépen! B: Háááát, az van... (erôsen gondolkodik) I: Ja, én már tudom is! Elnéztük a helyzet magaslatát!!! Mert azért vannak néha negatív hullámok, amiktôl nem lehet békén lenni, és összekuszálják az ember ábrázatját! R: Elnézést, de nem... I: Hát, a Boborjánnak van hozzá hatalmas dákója is! Ez lehet a megoldás!!! R: Ez egy teljesen más... I: Ez a Boborján fiú annyira férfias, hogy ô a legférfiasabb férfi a földkerekségen innen és túl, még a nôket is beleértve!!! B: Igen, ez így volt! (rámutat) ô az edzôm, a Besenyô Pi... I: Hát, tegnap evett annyi lecsót kérem, hogy annyira macsó lett tôle, hogy az az Elem Dölom nem tudta hová rakni magát!!! A Róbert De Nyíró hozzá képest Zsan Púl Bemondó!!! Ez a széntiszta igazság, kérem szépen! A Boborján férfiasabb, mint valaha bárki más itt az egész bolygóközi naprendszer galaktikus univerzumában! Tökéletesen kinôtt a szôrzete a háta közepén, a füle meg kettéállt mint a gereblye, amiér' meg annyira rajonganak a nôi szívek, mint a jetiér' a Gellért-hegyen! Hát, ô a majmok bolygója! Nem látják?! R: Besenyô úr! I: Mit parancsol?! R: Ön egy végzetes félreértés áldozata lett! I: (ingerülten) Mit parancsolgat maga itten nekem?! R: Boborján nem azzal az állítással érkezett hozzánk, mely szerint ô lenne "a világ legférfiasabb embere" vagy, hogy ô lenne "a világ legjobb biliárdjátékosa"... I: Hát, akkor meg mit nem ért?! Eztet nem értem!!! Bojtorján... Ööööö, bocsánat, Boborján!!! Mit kvartyogtál te itten kint a színpadon, amíg én a nyelvemet élesítettem a restibe'?! B: Aaaaazt, hogy én vagyok a legfréfiasabb a millárdjátékosok közül való! I: Na, ugyi!!! Én mindig mondom... R: De kérem, ez nem igaz! Boborján, Ön hazudik!!! B: (büszkén) Ez így van! A Besenyô Pista bácsi is megmondta... I: Én különben is mindig megmondom amit kell, nem muszáj nekem botrányt okozni ahhoz, hogy ne az enyém legyen a gyôzés!!! Én aztán sikerorientálódott környezetben nôttem ám fel!!! R: (felháborodva) Dehát tanúm rá a közönség, hogy ez nem így történt!!! I: Ami történt, megtörtént! (suttogva) Ezt egyébként úgy hallottam valakitôl... R: Ez azért már abszurdum!!! I: Ne akadékoskodjék mán' a mindenit! Táguljon innét!!! B: (bátran) Ez az! I: Mi a maga dóga?! Az, hogy összeugrassza az embertársait, mint amikor a rögbi meccset nézik?! He?! Egyébként is, én már azt se tudom, hogy mit beszéltem meg ezzel a Boborjánnal a felvétel elôtt, kint az öltözôben! R: Pandacsöki Boborján, az Ön tanítványa, azt mondta magáról, hogy a leggazdagabb ember a földön! I: Rólam??? Tényleg Boborján?! (kihúzza magát) Hát, igaz ami igaz... R: Hát, ez már nem igaz!!! I: (ordítva) Micsudi?! Most beszél saját magának ellentétes kijelentéseket, riporterke!!! Nem veszi éccre??? Maga szakmabelieg túlkapódott! R: Kedves közönségünk! Elnézésüket kérem, de most jött el az a pillanat, amikor a műsort be kell, hogy... I: Mit akar maga??? Kivágom, mint a macskát arra a bizonyos helyre, amikor végbélhurutja van télen, és mégis kolbászolnia kell neki... R: No de, kérem! Elég legyen!!! Az adást leállíttatom!!! I: Összeakasztom a pajeszát, hogyha ilyet merészel tenni!!! (kifelé menet) Gyere Boborján, itt is hagyjuk ezt az egész ócska kócerájt, mert a végén még a gázsimra is keresztet vethetek!!! B: Bankó paraszt! 1998. április 26.
Nagy "Greg" Gergely gergely.a.nagy@sb.com