Miénk a tér! (Duna TV)
1998. július. 3.
Nagy Natália elsô csókja
- Általános iskola utáni nyáron elmentem a szüleimmel Spanyolországba, és ott a nyaralás közepe táján egy
táncpartit rendeztek a szállodában. A szüleim elmentek sétálgatni a felnôttekkel, én meg ott maradtam a
gyerekekkel. Egy holland fiúval megismerkedtem, és teljesen normális volt a kapcsolatunk: táncoltunk,
beszélgettünk szóval, amit én elképzeltem egy bálról. És akkor az egyik pillanatban ô megcsókolt engem, de még
életemben addig nem csókolóztam. Nagyon meglepôdtem, döbbenten néztem, aztán rájöttem, hogy ez mi lehetett.
Utána el is hagytam a terepet, felmentem a szállodai szobába, ott ültem, kuporogtam az ágyon és vártam a
szüleimet, hogy megérkezzenek, mert ez egy sokkoló élmény volt nekem. Majd anyukámék gyanútlanul bejöttek
a szobába, és az anyámra néztem, és mondtam, hogy "Édesanya, megtörtént!" Az anyukám elejtette a táskáját,
majdnem elájult. Apukám nyugtatta, hogy "Nem lesz semmi baj!" Kérdeztem is utólag, hogy miért kell ezen
ennyire..., mert persze nekem is furcsa volt, de miért borult ki ennyire, és akkor értettem meg, hogy o tök másra
gondolt. Így utólag érthetô volt az aggodalma, tizennégy éves voltam. Másnap persze már nem úgy emlékeztem
rá, mint valami rossz élményre.
- És mi lett a holland fiúval?
- Hát úgy vártam, meg nézegettem ott a szállodában, aztán találkoztunk,
és még néha elmentünk együtt a tengerpartra.
- Leveleztek még, tartjátok a kapcsolatot?
- Óó, igen... Azóta is egy komoly szerelem...
- ...mint a mesében.
