GALLA és DÓZSA


D: Sok szeretettel köszöntjük önöket a Galla és Dózsa duó elsô televíziós
szereplése alkalmából.
G: Kevés komikus duó mondhatja el magáról, hogy tévéműsorát már hazai
sugárzása elôtt megvásárolta a spanyol, a portugál, az ír és a norvég
televízió.
D: Mi sem.
G: A legkiválóbb angol szerzôk műveit vonultatjuk fel.
D: Neveiket a végefôcímben olvashatják.
G: Műsorunkban szeretnénk kihasználni a modern videotechnika elônyeit.
   Például ...., vagy .... Ugye milyen szórakoztató?
D: Most még egy ennél is érdekesebb képi geget mutatunk.
D2:Íme! (másik Dózsa jelenik meg a képernyôn) Színházban ilyen trükk
   megvalósítása szinte lehetetlen.
D: Bizony az! Másfelôl persze azért a színház lehetôségeit sem szabad
   lebecsülni. Mutatok egy példát. (D2 elôvesz egy táblát, amelyen
   egy képlet látható)
G: Kevesen tudják, hogy a modern XX. századi videotechnika otthoni életünket
   is megkönnyítheti. Például reggel fölébredünk(DG az ágyban pizsamában),
   (hirtelen felöltözve)és máris indulhatunk munkába.
D: (GM sok könyvvel a földön) A könyvek felpakolásának ideje is jelentôsen 
   rövidülhet, ha professzionális videomagnóval rendelkezünk. (felvesz egy
   könyvet, és mire a helyére rakja a többi könyv is a helyén található)
G: Sôt, egy huszáros, elektronikus trükk segítségével a vendégváró asztal
   is ripsz-ropsz kész lehet. (visszafelé játszák, ahogy DG szétver egy
   terített asztalt)
   Most pedig dôljenek hátra karosszékükben, és élvezzék virtuóz képi
   megvalósításunkat!


D: S ha már a technikánál tartunk, vajon hogyan lehetséges, hogy önök az
   otthonukban élvezhetik a műsorunkat. A választ távközlési szakemberünktôl
   várjuk.

   Tehát mi kell ahhoz, hogy a tévénézôk láthassák ezt az adást?
G: Egyszerűen be kell kapcsolni a tévét, és a kép megjelenik itt, a képernyôn.
D: Úgy értem, hogyan sugározzák a képeket lakások százezreinek?
G: A lényegre tapintott, amikor az alfa hullámokat említette. Ugyanis
   pontosan ezek segítségével zajlik a...
D: Elnézést! Elnézést, de én nem említettem alfa hullámokat.
G: Nem?
D: Nem.
G: Akkor biztos én mondtam, hogy alfa hullámok. Áhá, tényleg!
   Tehát ezek a folyamatosan moduláló hullámmozgások, ahogy ön nevezte ôket
   az éteren át jutnak el a...
D: Elnézést! Elnézést, de én nem mondtam, hogy folyamatosan moduláló
   hullámmozgások.
G: Dehogynem!
D: Most mondtam, de ön mondta elôször.
G: Hát én vagyok a szakember. Tehát ezeket a jeleket az adótoronyból
   továbbítják az antennákhoz, és ahogy a franciák mondják, ennyi az egész.
   A képernyôn pedig megjeleni...
D: Már megbocsásson, de a franciák nem mondják, hogy ennyi az egész.
G: Hogy?
D: A franciák azt mondják: voilá!
G: Úgy van!



        Fônök:  Galla Miklós
        Trevor: Dózsa Gergely

F: Áh, Trevor! Kösz, hogy beugrottál!
T: Nincs mit.
F: Szeretném, ha röviden áttekintenénk az eddigi pályafutásodat. Három éve
   dolgozol nálunk, igaz?
T: Hát, hét éve.
F: Hét éve? Tényleg? Nahát! Hét éve! Azt hittem, hogy három, erre kiderül,
   hogy hét. Kösz, hogy kijavítottál.
T: Szóra sem érdemes.
F: Hogyan írnád körül a munkakörödet?
T: Mint személyzeti elôadó, én intézem emberek felvételét, és kirúgását.
F: Felvételét éés...  (ezt lejegyzi a papírjába)
T: Kirúgását.
F: Kirúgását. Hm. A kirúgást két k-val írjuk?
T: Nem! Csak eggyel.
F: Csak eggyel. Hát persze! Két k-val elég ostobán nézne ki. Kkirúgás!
   Kkírúgás! Hahahahaha. Ami a kirúgást illeti, ugye ezt nem szó szerint
   kell érteni, hanem inkább az elbocsátás szinonimájaként.
T: Pontosan!
F: Nos Trevor! Tanácsot kell kérnem tôled, mint a kirúgás, más szóval
   elbocsátás tapasztalt, szakavatott mesterétôl.
T: Rukkolj ki!
F: Tessék? Ja, rukkolj ki. Tegyük fel, hogy én ki akarok rúgni valakit.
T: Egyenességet és ôszinteséget javaslok.
F: Egyenesség, két s-sel. (ismét lejegyzi) És ôszinteség.
T: Kérdezd meg az illetôt, mi a munkaköre és hogy mióta van a cégnél!
E: Ez már megvolt.
T: Aztán amilyen egyenesen és ôszintén csak tudod, mondd meg neki, hogy ki
   van rúgva!
F: Például az, hogy: Trevor, ki vagy rúgva! Megfelelne?
T: Persze, hogy megfelelne!
F: Trevor! Ki vagy rúgva!
T: Jó!
F: Trevor!
T: Igen?
F: Ki vagy rúgva!
T: Szuper!
F: Valóban ki vagy rúgva!
T: Elég, ha csak egyszer mondod!
F: Igen? Nem kell ismételgetni?
T: Nem hát.
F: Tehát az a bizonyos illetô hallván, hogy ki van rúgva, egyszerűen kisétálna
   az épületbôl?
T: Esetleg.
F: Esetleg?
T: Az is lehet, hogy sírógörcsöt kap és könyörög, hogy vedd vissza.
F: Jaj, ez kellemetlen lenne!
T: Persze olyan is van, aki csendesen biccent és elmegy.
F: Na! Én valami ilyesmit remélek!
T: Esete válogatja. Az egyéntôl függ.
F: Ühü! És te, melyik kategóriába tartozol?
T: Én?
F: Te síró vagy, vagy biccentô?
T: Ezt nem lehet tudni, amíg meg nem történik. Azt hiszem biccentô.
F: Helyes. Trevor!
T: Tessék!
F: Ki vagy rúgva!
T: Nagyszerű!
F: Ki vagy rúgva!
T: Elég egyszer.
F: És ha a kirúgandó személy nem veszi komolyan.
T: Ez gyakran megesik. Akkor mélyen a szemébe nézve kell megmondani neki.
F: (odamegy hozzá, és mélyen a szemébe nézve mondja neki) Trevor!
T: Tessék!
F: Ki vagy rúgva!
T: Ez az! (megveregeti a hátát)
F: Kösz. (szomorúan a helyére megy)
T: Ennyi?
F: Van még valami. Ki kellene rúgnom valakit, és sehogy sem sikerül.
   Követtem a tanácsaidat. Egyenes voltam. A szemébe néztem stb.
T: De az illetô nem tudja elfogadni. Nem érti, hogy róla van szó. Igaz?
F: Ühü.
T: Ismerem az ilyet. Add meg a nevét, és hogy melyik osztályon dolgozik!
   Majd én kirúgom.
F: Megtennéd? Nagy terhet vennél le a vállamról.
   (leírja a papírra Trevor nevét)
T: Ez a dolgom.
F: Köszi.
T: Késôbb visszanézek.
F: Oké! Hm.
   (kis idô múlva)
T: (sírva visszajön) Te szemét!
F: Nem azt mondtad, hogy te biccentô vagy?


G: Kedves nézôink! Az utca találomra kiválasztott járókelôjét szólítjuk meg.
   Áh! Elnézést uram! Megállna egy szóra?
D: Hogyne! Ruhacsipesz.


D: (egy pszichoanalízis közben fekszik az ágyon) Négy, öt éves lehettem,
   amikor a nagybátyám meghalt. (hosszú szünet) A temetés elôtt a
   ravatalozóban a szüleim felemeltek (hosszú szünet) és arra kényszerítettek,
   (hosszú szünet) hogy megcsókoljam az ajkát.
G: (mint orvos) Hm. Képzelem, hogy megviselhette ez önt.
D: Igen. (hosszú szünet) Attól kezdve egészen a mai napig (hosszú szünet)
   egyszerűen képtelen vagyok, (hosszú szünet) képtelen vagyok (hosszú szünet)
   megcsókolni egy, (hosszú szünet) egy hullát.

Varjúfalatok

        pincér: Galla Miklós

Férj:    Jó helynek látszik.
Feleség: Elegáns. Azt hiszem mostanában nyitottak.
Férj:    Áh! Jön a pincér.
Pincér:  Mit óhajtanak?
Férj:    Vacsorázni szeretnénk!
Pincér:  Mind a ketten?
Férj:    Igen.
Pincér:  Mit hozzak?
Férj:    Megnézhetnénk az étlapot?
Pincér:  Most meg az étlap kell nekik! Jó! Hozom!
Férj:    Szépek a... villák.
Feleség: Igen.
Pincér:  Tessék, az étlap!
Feleség: Nézd drágám varjú alakú az étlap.
Pincér:  Mert az éttermünk neve Varjúfalatok!
Férj:    Ja, tényleg! Szerinted mivel kezdjünk szivem? Van varjúpástétom. Maga
         ajánlja?
Pincér:  Csak amikor már meg akarunk tôle szabadulni.
Férj:    Ez legalább ôszinte válasz.
Pincér:  Rendeljék meg a nap levesét!
Férj:    Milyen leves az?
Pincér:  Varjúleves!
Férj:    Remélem finomabb, mint amilyennek hangzik!
Pincér:  Nem éppen! Rosszabb, mint amilyennek hangzik! Ettek már öt napig
         esôvízben pácolt tevemájat, amit egy terhes birka mohával bevont
         gyapjúsapkán passzírozott át?
Férj:    Azt hiszem Marokkóban ettünk ilyet.
Feleség: Dehogy ettünk drágám!
Férj:    Persze, hogy nem. Csak vicceltem. Tunéziában ettünk ilyet, de miért
         kérdezi?
Pincér:  Mert a varjúleves még annál is rosszabb.
Férj:    Akkor miért ajánlja?
Pincér:  Mert már romlófélben van. A rohadt hűtôszekrény megint nem működik.
Férj:    Na jó! Akkor talán elôbb válasszunk fôételt, és a többit majd
         meglátjuk.
Feleség: Jó!
Férj:    Aztmondjahogy. Sült varjú, rántott varjú, párolt varjú, pirított varjú.
         Áh! Ez micsoda? La cogneille bouilli á la mod te tuluz.
Pincér:  Fôtt varjú.
Férj:    Úgy tűnik, ez az étterem, nem nagyon való annak, aki nem szereti
         a varjút.
Pincér:  De annak sem, aki szereti! Csupa kivénhedt, rágós varjúnk van.
         A vendégek foga beletörik a puskagolyóba. Ah! Sötét ügyek ezek.
Férj:    De gondolom a szakács csodát tesz a varjakkal, igaz?
Pincér:  Csodát? Az? Há-há-háh. Ne nevettessen! Iszik, mint a kefekötô.
Férj:    Hmm. És ez mi? Que deux cogneille nentüá.
Pincér:  Két varjúszem kagylómártásban.
Feleség: Nem valami változatos az étlapjuk.
Férj:    Nem sokat varjúdtak, amíg összeállították. Háhá. Olvastam az újságban,
         hogy a kínos beszélgetéseket humorral kell feloldani.
Feleség: Akkor miért nem próbálod meg?
Pincér:  Kérem! Határozzák már el magukat!
Feleség: Tudod mit? Találjuk ki elôbb a desszertet, és azután építkezzünk
         visszafelé.
Férj:    Jó ötlet. Van fagylalt és fagylalt. Milyen fagylaltjuk van?
Pincér:  Varjúfagylalt.
Férj:    Gondolhattam volna. Hát akkor én kérek egy varjúkoktélt, egy
         varjúropogóst, és egy varjútortát.
Feleség: Én is.
Pincér:  Igen is!
Feleség: Menjünk innen, amíg nem késô!
Férj:    Most már nézzük meg, mit hoz.
Feleség: De hát mindent varjúból csinálnak!
Férj:    Ezért varjúfalatok a neve.
Pincér:  Nagyon sajnálom. Megromlottak a varjak.
Férj:    Jaj, de kár! De kár! Hát akkor a viszont látásra!
Pincér:  Várjanak! Tudok hozni töltött tarajos sündisznót tapírgombócokkal.
Férj:    És ezt csak most mondja? Hozzon gyorsan kettôt!
Pincér:  Igen is!
Feleség: Hűmmm.
Férj:    Hűmmm.



A Gengszterek

G: Állj! Lássam a kezedet! Mikor kötötték a vesztfáliai békét, amely
   véget vetett a harmincéves háborúnak?
D: 1648-ban.
G: Helyes! Mik a dezoxiribonukleinsav bázisösszetevôi?
D: Adenin, timin, guanin és citozin.
G: Helyes! Ki volt az ökölvívás váltósúlyú bajnoka az 1924-es párizsi
   olimpián?
D: De Large.
G: Helyes! Nem akarlak megölni, de nincs más választásod.
D: Miért?
G: Túl sokat tudsz!


(a jógázó felrakja a jógalemezt)
a lemezrôl egy nôi hang: Tegye a jobb lábfejét a bal combjára! Tegye a bal
       lábfejét a jobb combjára. A két kezére támaszkodva emelkedjen fel!
       Helyes! A kezdôk esetleg nem tudnak kijönni ebbôl a pózból. A teendô
       a következô... a következô... a következô... a következô...
       a következô... a következô... a következô... a következô...
       a következô... a következô... a következô... a következô...



Riporter: Dózsa Gergely
Michael Jackson: Galla Miklós


R: Köszöntöm önöket! Néha, és hadd tegyem rögtön hozzá, igen ritkán sztár
   születik. Még ritkábban ebbôl a sztárból szupersztár lesz. Esetenként,
   talán három, négyszázévenként egyszer a szupersztár legendává válik.
   És egy galaxis életében csak egyetlen alkalommal a legenda mítosszá
   magasztosul. Még ennél is ritkábban a mítosz műkedvelô székesegyháznyelôvé
   növi ki magát. Mai vendégünk csak a mítosz szintjéig jutott. Hölgyeim
   és uraim engedjék meg, hogy nagy örömmel, és tisztelettel bejelentsem
   Michael Jacksont! Michael! Köszönjük, hogy eljött a műsorunkba.
M: Szívesen!
R: Ön bizonyára rendkívül elfoglalt.
M: Hát mostanában nem unatkozom.
R: Ha jól tudom, most jelent meg az új CD-je.
M: Igen, teljesen új, még a közepén a luk is ujj.
R: És nagyon jó a ruhája.
M: Köszi! Ez egy sima ír zakó olasz nyakkendôvel. Már hordom egy ideje.
R: Michael! Ön tulajdonképpen egész életét a szórakoztatóiparban töltötte.
   Az évek során sok olyan találgatás látott napvilágot, miszerint a külsejét
   plasztikai sebészet segítségével megváltoztatta.
M: Hm.
R: Egyes kritikusok nem értik, hogy miért akar ön szegény, néger kisfiúból
   gazdag fehér nôvé válni.
M: Áhh! Ezekre én oda sem figyelek. Az újságok mindenfélét összehordanak.
R: Tehát ön cáfolja ezt?
M: Még cáfolatra sem méltó. Az újságírók egyszerűen irigyek a sikereimre.
R: Nos, van önrôl egy képünk, amely akkor készült, amikor a Jackson five
   együttessel leszerzôdtek a Motain lemeztársasághoz. Kissé másképp néz ki
   a képen, nem gondolja?
M: De hát az isten szerelmére! Akkor még csak nyolc éves voltam! Hát persze,
   hogy megváltoztam! Hah!
R: Hogyne! Hogyne! Hogyne! Azt hiszem, ezzel egy csapásra kifogta a pletykák
   vitorlájából a szelet.
M: Gondolja?
R: Biztos vagyok benne.
M: Hála istennek.
R: Michael! Ugye énekel nekünk az új lemezrôl?
M: Hát persze!
R: És mit adna elô a legszívesebben?
M: Mondjuk a Wanna Be Startin' Somethin'-ot.
R: Hölgyeim és uraim! Wanna Be Startin' Somethin'! Michael Jackson!
   (Michael tátogni kezd, a háttérbôl pedig szól a zene)


I said you wanna be startin' somethin'
You got to be startin' somethin'
I said you wanna be startin' somethin'
You got to be startin' somethin'
It's too high to get over (yeah, yeah)
Too low to get under (yeah, yeah)
You're stuck in the middle (yeah, yeah)
And the pain is thunder (yeah, yeah)...


R: Állj! Állj! Állj! Álljatok le! Állj! Állj! (hirtelen megáll a zene)
M: Valami baj van?
R: Nem! Nem ! Nem! Nagyon jó a szám, de nekem feltűnt, hogy ön playback-el.
   Azaz csak tátog.
M: Nem!
R: De igen!
M: Dehogy?
R: Ne haragudjon, de olyan kiábrándító, hogy az ember ma már csak elvétve
   találkozik igazi, élô produkcióval.
M: (ezt is tátogva mondja) Nézze! Tudom, hogy éneklés helyett sokan tátognak,
   de higgye el, Michael Jackson nem tesz ilyet. Hápci! (elkésve hapcizik)
R: (ô is tátogni kezd) Szomorú, ha egy művész lejáratja magát. Viszlát!



D: Mi a baj? Nem tud aludni? Feszült? Ideges? Valami foglalkoztatja?
   Micsoda?
G: Mi a francot keres egy tévéstáb a hálószobámban?



A vakáció

D: A következô jelenet akkor zajlik, amikor a fiatal házaspár éppen elindult
   három hetes, vidéki nyaralására.
G: Autójukkal egyre távolodnak otthonuktól.


Feleség: Horváth Ildikó
Férj:    Dózsa Gergely


Feleség: A telefont kikapcsoltad?
Férj:    Ki.
Feleség: Az ajtót jól bezártad?
Férj:    Igen! És az összes kulcs itt van nálam.
Feleség: A gázfôcsapot elzártad?
Férj:    El! És az áramot is kikapcsoltam, meg a vizet is elzártam.
Férj:    Helyes! Legközelebb majd meggondolja a nagyi, hogy elfeledkezzen-e
         a születésnapomról.



G: Kedves nézôink! Egy naponta húsz cigarettát elszívó dohányos után
   körülbelül ennyi hamu marad. Persze nem mindenkit hamvasztanak.
   Van, akit eltemetnek.



Könyvesbolti eladó: Galla Miklós
Vásárló: Dózsa Gergely

V: Jó napot!
K: Mit parancsol?
V: Kapható önöknél A.E.J. Eniottól a 30 nap a Szamarkand sivatagban, a kenti
   hercegnôvel című könyv?
K: Hmm! Azt hiszem nem találkoztam vele.
V: Sebaj! Hát a 101 ötlet verekedések kiprovokálására?
K: Azt hiszem ez sincs raktáron.
V: Sebaj, sebaj! A Coperfield Dávid megvan?
K: Hogyne! Írta Dickens.
V: Nem! Edmund Wells.
K: Kicsoda?
V: Edmund Wells.
K: Nos, kedves fiatal barátom Edmund Wells nevű szerzôrôl még nem hallottam.
   Ami pedig a Copperfield Dávidot illeti, azt Charles Dickens írta.
V: Nem! Charles Dickens két p-vel írta a Copperfield Dávidot. De én az egy
   p-s Coperfieldre gondolok, amelyik Edmund Wells műve.
K: Coperfield Dávid egy p-vel?
V: Igen. Ne haragudjon. Eleve úgy kellett volna kérnem.
K: De hát az sajnos nincs meg.
V: Hm. Pedig milyen sok könyvük van.
K: Igen, de Edmund Wells egy p-vel írott Coperfield Dávidja nincs közöttük.
   Csak, mint a világ összes többi könyvesboltjában Charles Dickens két p-s
   változata.
V: És a Hal áll Velencében?
K: Hogyne! Thomas Mann kitűnô novellája.
V: Nem! Nem! Edmund Wells Hal áll Velencében című horgászati zsebkönyvére
   gondoltam.
K: Ühű! Értem! Hát azt sajnos nem tartunk. Sôt, tudomásom szerint semmi
   egyebünk sincs Edmund Wellstôl. Nem igazán ismert szerzô.
V: Esetleg a Három teschtôr sch-val?
K: Nincs!
V: Miczimackó cz-vel?
K: Nincs.
V: Rómeó és Lyúlia ly-nal?
K: Nincs!
V: És Darles Chickenstôl a Két máros veséje?
K: Darles Chickenstôl nem kapható a Két máros veséje, csak Charles Dickenstôl
   a Két város meséje. És hogy idôt nyerjünk, máris közlöm, hogy ugyancsak
   nem kapható Tark Mwaintôl a Sam Tawyer kalandjai. Sem ennek folytatása
   a Fuckleberry Hinn. Még kevésbé Hrnest Emingwaytôl Az Öreg talász és a
   henger. Miért nem próbálja meg a gyógyszertárban?
V: Onnan küldtek ide.
K: Igazán?
V: Netalán...
K: Mondja csak kérem, mondja!
V: Megvolna a Gladys Hermelin-Brossúra kapitány és rettenthetetlen spánielje,
   Stig elképesztô kalandjai a korzikai óriástörpék földjén?
K: Nem. Az nincs meg. No! Nem is tartom fel tovább! Köszönjük szépen.
V: De érdekelne, hogy...
K: Nagyon kedves...
V: Nem jött-e esetleg egy könyv a ...
K: Nem jött! Nem jött! Egyébként is kezdôdik az ebédidô. Köszönjük szépen!
V: De! De! De ott láttam!
K: Mit?
V: Ott van!
K: Micsoda?
V: Az a madaras könyv!
K: Olsen Brit madárvilág?
V: Igen!
K: O l s e n?
V: Igen!
K: B r i t újszó m a d á r v i l á g?
V: Igen!
K: Ez megvan.
V: A rövidített változatot kérem.
K: A rövidített változatot?
V: Igen!
K: Olsen Brit madárvilágának rövidített változatát?
V: Igen, amelyikbôl hiányzik a sirály.
K: A sirály? Az az egyik legnépesebb madárfaj. Minden könyvben benne van.
V: Én utálom ôket. Csúnya, hosszú csôrük van.
K: Csak nem képzeli, hogy létezik speciális kiadás sirálygyűlölôknek?
V: Ne haragudjon, nekem csak sirály nélkül felel meg.
K: Jo! Rendben van! (kitépi belôle a sirályos fejezetet) Elszállt a sirály!
   Tessék!
V: Így nem jó! Megrongálta! Nekem olyan könyv kell, amely eleve sirály
   nélkül van nyomtatva.
K: Ja, hát olyanunk nincs!
V: Megvolna a ...
K: Mondja csak kérem! Kérdezzen! Rengeteg könyvet tartunk.
V: Megvolna a Csizmás Kandúr fésülködik?
K: Nincs!
V: Esetleg akkor a Napóleon és más híres maszturbálók?
K: Nincs!
V: Hát akkor a, az Etelka a tapír elmegy anyagmennyiség-becslônek?
K: Hogy mondta?
V: Etelka a tapír elmegy anyagmennyiség-becslônek.
K: Etelka! Az megvan. Hol láttam? Várjon csak! Etelka a tapír. Áhá, ez az.
   Hahá! Megvan! Etelka a tapír elmegy anyagmennyiség-becslônek. Itt a könyve!
   Vegye meg!
V: Nincs nálam elég pénz.
K: Elôlegbe is odaadom.
V: Semmi pénz nincs nálam.
K: Csekket is elfogadok.
V: Nincs csekk könyvem.
K: Töltsön ki egy üres csekket.
V: De bankszámlám sincs.
K: Jó! Megveszem magának. Pénz a kasszába. Önnek is egy összeg taxira.
   Köszönjük! A viszont...
V: Várjon! Várjon!
K: Mi az? Mi az?
V: Nem tudok olvasni.
K: Nem tud olvasni! Jo! Üljön le! Üljön le!!! Kényelmesen ül? Helyes!
   Etelka a tapír egy gyönyörű nyári napon ott szökdécselt az erdei ösvényen,
   amikor egyszer csak megpillantott egy nagyon szép...



G: A késôi XIV. századnál korábban, illetve tulajdonképpen a korai XIV.
   századnál késôbb a helyzetkomikum legkorábbi formái azokba a kategóriákba
   tartoztak, amelyekbe most szándékozom besorolni ôket. Az egyszerű alapfokú
   zuhantatás legkorábbi megnyilvánulása, mint majd a demonstrációból kitűnik
   aránytalan mértékű, belsô nevetési ingert vált ki az elôidézôbôl.
   (X kiteszi a lábát, melyben Y megbotlik)
   Másodlagos zuhantatás akkor jelentkezik, ha mind az elôidézô, mind a balek
   négy fal közötti térben van elhelyezve. Meg kell azonban mondani, hogy ez
   egy speciális gépezet használatát is szükségessé teszi, de így sem
   tekinthetô többnek, mint a primér zuhantatás egyszerű változatának.
   (Z hellyel kínálja Y-t, majd kihúzza Y alól a széket)
   Az afrikai kontinens felfedezése a humoros lehetôségek új, mérhetetlenül
   gazdag forrását nyitotta meg. Lássunk egy alapfokú, kárörömre okot adó
   helyzetkomikumot.
   (Z odaad egy banánhéjt Y-nak, aki eldobja, X átlépi, majd felveszi, és
   berakja Y inge alá)
   Térjünk rá a helyzetkomikum bonyolultabb formáinak bemutatására. A most
   következô verzióknál megfigyelhetô lesz, hogy sem az elôidézô, sem a
   befogadó nincs tudatában tette humoros vonatkozásainak. Elôször lássuk
   az egyszerű oldalütést! Másnéven bummot.
   Héj Jack! (Z megfordul, vállán egy deszka, amelyik odavágódik Y-nak)
   Következik az oldalütés oda-vissza.
   Héj Jack! (mint az elôzô, csak mire Y feláll, Z akkor fordul vissza és
   megint fejbe veri a deszkával)
   És most jöjjön a dupla oldalütés oda-vissza.
   Héj Jack! (mint az elôzô, csak X és Y is jelen van)
   Bár az elôzô helyzetkomikum mindig is népszerű volt, mégsem veheti fel a
   versenyt azzal az elementális hatásmechanizmussal, amelyet az ehetô
   rakéták kilövése idéz elô.
   (Z, Y és X kap két-két habostortát)
   Elôször lássuk az egyszerű, nyílt, durva becsapódást.
   (X odavágja Y fejéhez a tortát)
   Következik, az egyszerű, oldalirányú, durva becsapódás.
   (Z oldalról odavágja a tortát Y fejéhez)
   Most tekintsék meg az egyszerű, meglepô becsapódást!
   (Y hajítaná a tortát X-hez, de X gyorsabb és ô vágja Y-hoz)
   És most a sportszerűtlen habostorta.
   (Y hajítaná a tortát Z-hez, de Z hamarabb végez egy övön aluli dobást)
   Jöhetnek az újabb habostorták.
   (X és Z kap két-két tortát, Y-tól pedig elveszik a habostortáit)
   Most rátérünk egy érdekes, de kevéssé ismert változatra, melyet három
   fogásos komplexum névvel jelölnek.
   (Z dob egyet Y felé, Y lehajol így X-et éri a becsapódás, majd mikor Y
   feláll X hátulról dob egyet Y-nak, erre Y belehajol X tortájába, Z pedig
   vele egyidôben Y fejére hajítja a habostortát)
   Utoljára pedig nem szabad megfeledkeznünk arról a roppant nagy élvezetrôl,
   kielégülésrôl, és tanulságról, amely az egyszerű, nyílt, oldalirányú,
   teljességgel váratlan (Z lopódzik G felé), meglepô becsapódásból származik.
   (Z hajítaná G-hez a tortát, de G hamarabb hozzávágja)



Közreműködtek: Bor László, Horváth Ildikó, Edelényi Tamás, Pásztor Zoltán

Szerzôk:

Tim Brooke-Taylor
Ian Brown
John Cleese
Graham Chapman
Angus Deayton
Marty Feldman
Stephen Fry
James Hendry
Terry Jones
Hugh Laurie
David Nobbs
Geoffrey Perkins
és mások