Tom, Dick és Harry \//// (Az anglikán egyházi beszéd) (@ @) _______ooO-(_)-Ooo________________________________________________________ Galla Miklós: Hölgyeim és uraim, legyenek üdvözölve templomunkban. Bárcsak örömte- libb lenne ez a mai alkalom. De fájdalom, ma azért gyűltünk össze, hogy utol- jára fejezzük ki tiszteletünket Thomas Ferklaff, Richard Mason és Harold Wal- ker, vagy ahogy mi hívtuk ôket: Tom, Dick és Harry iránt. Három derék legény, akiket az egész falu nagyon fog hiányolni. Tom sajnos vak volt, s eme csapást nagy álhatatossággal viselte, kivált, ha figyelembe vesszük, hogy süketség is sújtotta. Csak a beszéd és az éneklés lehetôsége adatott meg neki. Zsoltáré- nekléskor teli tüdôbôl csatlakozott hozzánk. De mivel vak volt és süket, so- sem tudta, melyik zsoltárt énekeljük éppen, és mi sem tudtuk, hogy ô melyiket. Legyünk ôszinték: Tom nem ismert egyetlen zsoltárt sem, ezért is gondolunk mély hálával Grant ezredesre, aki egy napon Tom tapintás érzékelésére apellálva, ököllel adta Tom tudtára: "elég volt." Az élet sötétjében Tomot barátja, Dick kalauzolta. Dick kiválóan látott és boldogan elvezette volna bárhová Tomot, de sajnos Dick is süket volt, így nem hallhatta, hogy Tom merre akar menni. Dick Tomhoz hasonlóan sosem panaszkodott fogyatékosságáról. Nem is tehette, mert néma volt. Mivel jól látott, ám nem hallott semmit, nem csoda, hogy Madonnáért rajongott. E két barát, akik a külvilág zajából semmit sem halhattak, abban a szerencsében részeltettek, hogy barátjuk volt Harry. Harry azt is meghallotta, ha egy tű leesett a földre. Igaz mivel vak volt és néma, megkeresni nem tudta, másokat pedig nem figyelmeztethetett, hogy ne lépjenek rá. Tehát külön-külön súlyos fogyatékosságokkal kűzdöttek, de együtt minden érzékelés a birtokukban volt. Együtt dolgoztak a farmon, mint tojás-ellenôrök. Dick észrevette a repe- déseket, Tom szólt a fônöknek, Harry pedig hallgatta a rádiót. Amint azt mind- annyian tudjuk békés életük három napja véget ért. Dick látta, hogy jön a kom- bájn, Harry hallotta, hogy jön a kombájn, de egyikük sem tudott felkiáltani. Tomnak, aki fel tudott volna kiáltani, halvány fogalma sem volt róla, hogy mi ment neki. Igy a gép sajnos learatta ôket, bízunk abban, hogy a mennyországba jutottak, és ugyanolyan boldogak lesznek, mint bárki más a halhatatlanok sere- gében. Hiszen Dick látni fogja az angyalok karát, Harry hallani fogja az an- gyalok karát, és Tom, effelôl semmi kétség nem lehet, szétordibálja az egészet.