Egy ember, akinek az arca a legképtelenebb helyzetekben is rezzenéstelen tud maradni. Vagy éppen a legképtelenebb grimaszokat tudja produkálni. Galla Miklós, az abszurd humor nagymestere.
- Amikor elõször láttalak a Humorfesztiválon, meg voltam róla gyõzõdve, hogy az életben is olyan vagy, mint a színpadon.
- Dehogy - mondja Galla Miklós. - Bár meg kellett találnom azt az önmegvalósítási formát, amiben kiélhetem a másik énemet. De hidd el, lehet velem úgy beszélgetni, hogy közben egyetlen poént sem sütök el.
- Tegyünk egy próbát! Gyerekkorodban mi szerettél volna lenni?
- Legelõször bohóc, amíg ki nem derült, hogy ahhoz artistaképességek kellenek. Érdekelt a színészet is, de egy színész sokoldalúbb, mint én. Például Ady világlátása igen távol áll tõlem. Zenész is szerettem volna lenni, ami aztán lettem is. Elõször a Gallaxis és az Ikarus, késõbb a GM 49 együttesben játszottam. Kiskorom óta két dolog érdekel: a humor és a zene.
- Akárcsak a Monty Python...
- Igen, de rajtuk kívül még jó néhány angol és amerikai abszurd szerzõt és elõadót ismerek. Bár jelentõs szerepem volt abban, hogy a Monty Pythont Magyarországon is megismerték, nem az õ hatásukra kezdtem el az abszurd humorral foglalkozni. Már azelõtt írtunk ilyen jellegû jeleneteket a L'art pour l'art Társulattal, mielõtt tudomást szereztem volna az angol csoportról. Kétségtelen viszont, hogy a Holló-Színházat azzal a céllal hoztam létre, hogy kizárólag más szerzõk mûveit mutassuk be.
- Aztán átmenetileg szüneteltetted a Holló-Színházat, hogy a L'art pour l'art Társulattal foglalkozhass, ahonnan nemrég kiléptél.
- Az utóbbi két évben emberileg annyira megromlott közöttünk a viszony, hogy nem volt más megoldás, eljöttem. Nem bántam meg. Felszabadultnak és ötletgazdagnak érzem magam. S ha nem is ugyanazokkal az emberekkel, de folytatom a Holló-Színházat.
- Vagyis nem fogsz többet saját szerzeményeket elõadni?
- Dehogynem. Nem mintha a közönséget érdekelné, hogy ki írta azt, amin nevet. De mivel már nem vagyok tagja más formációnak, nincs szükségem a szétválasztásra. Mostantól mindent Holló Színház név alatt fogok készíteni.
- Vannak konkrét terveid?
- Sokáig vágytam rá, hogy televíziózhassak. Miután kipróbáltam, rájöttem, hogy ez egy nagy szerelem az életemben. A jövõben mindenképpen ezt akarom csinálni. Terveim között szerepel A vérszipoly címû rímdráma tévéváltozata, egy Frédi és Béni stílusban írt zenés darab. A szöveget Philipp István, Romhányi József tanítványa ,,követte el". Szerintem a generációs különbségek miatt is sokkal frappánsabb és merészebb írás, mint a Rímhányó alkotásai. A mû remek, mondhatni mûremek. Fontosnak tartom, hogy a darabot minél többen megismerjék, ezért is szeretném a tévéváltozatot. Bár a filmezés is érdekel, az nem vonz annyira, mint a tévé. Egy önálló mozi drága mulatság, de ha felkérnek, szívesen játszom mozifilmekben. A Csinibaba után most kezdjük el forgatni Tímár Péter új filmjét, a Zimmer Ferit, amiben nyomozó leszek.
- Végül is valóra váltak gyerekkori elképzeléseid?
- Igen. Továbbra is zenélgetek, s ha nem is bohócként, de megnevettetem az embereket. Ja, és színészkedek is, hiszen a valóságban nem vagyok nyomozó.
Balajti Péter |