ÖNNOVELLA

(Az igazság döfölôinek. Is.)
Ez a novella elsô mondata. Ez pedig a második. És máris a harmadikat olvashatjuk, melyet majd az ötödik követ. Ezek fogják közre a negyediket. Hamarosan a hatodiknál tartunk. Ez a hetedik elôfutára. És íme: a hetedik! A kilencedik mondat kérdô. Mier jó mindez? A választ a tizenötödik rejti. Miért csak a tizenötödik? Mert addig még el kell olvasni a tizenharmadikat is? Igen, épp most. Nos, akkor a válasz. Olvastassuk el mással is, mondván, hogy nagyon jó, és milyen igaz.
Az önnovella az utolsó mondattal ér véget.
Wágner B. György