Pilótaképzés


1949-ben alakult meg a Kilián György Hajózó Mûszaki Fôiskola, mely a magyar katonai pilóták képzését hivatott ellátni. Késôbb a fôiskola neve Kilián György Repülô Mûszaki Fôiskolára változott és az 1960-as évek elejéig folyt a magyar katonai pilóták kiképzése. Ekkor egy rossz döntés következtében a kiképzést megszüntették és az akkori 18 db L-29 Delfin típusú sugárhajtású kiképzô gépeket az akkori Szovjetuniónak adták el. A köztes idôszakban a magyar pilótákat a Szovjetunióban és az akkori Csehszlovákiában, Kassán képezték ki. Szolnokon csupán a mûszaki állományt és a szállítóhelikopter pilótákat képezték, de csak kis számban. 1993. elején hosszas gazdasági költségvizsgálatok után döntés született arról, hogy Magyarországon újra be kell indítani a pilótaképzést. Ennek értelmében 1993. szeptember elején újra megindult az hajózó képzés a Szolnoki Repülôtiszti Fôiskolán. Az elsô évben 50 hallgatót, 1994-ben 40-et, 1995-ben már csak 15-öt vettek fel hajózó szakra. 1996-ban nem indult hajózó évfolyam és 1997-tôl mintegy 2 évente 15-20 hallgatóval terveznek évfolyamokat indítani.

A fôiskola újraindításához megfelelô repülôgéptípusokról kellett gondoskodni. 1993. márciusig 12 db Jak-52-es érkezett Magyarországra, melyet Romániától vásárolt a magyar állam. A gépek 1993. áprilisában álltak hadrendbe. Szintén 1993-ban Magyarország 20 db L-39 ZO típusú sugárhajtású kiképzôgépet kapott ajándékba a volt keletnémet légierô készletébôl. A gépek 1994. nyarától álltak hadrendbe. A Mi-2-es helikoptereket a szolnoki vegyes repülô dandár állományából irányították a fôiskola állományába.

A fôiskola állományába 3 kiképzôszázad tartozik. Az 1. kiképzô század Jak-52-es légcsavaros kiképzôgéppel repül. Az oktatók között vannak volt szállító-, helikopter- és vadászpilóták, valamint mûrepülô pilóták, ami a kiképzés sokoldalúságát biztosítja. A 2. kiképzô század típusa az L-39-es Albatrosz sugárhajtású kiképzôgép, amelyek a kecskeméti repülôezrednél állomásoznak és a kiképzôpilóták is az ezred állományából kerültek ki. A 3. kiképzôszázad Mi-2-es helikopterrel repül és az oktatógárda a gépekkel együtt együtt a szolnoki vegyes dandár állományából verbuválódott.

A pilótajelöltek elôször mindenre kiterjedô orvosi vizsgálaton vesznek részt, mely két szakaszból áll. Elôször át kell esni az általános orvosi vizsgálaton, amely minden leendô hivatásos katona számára kötelezô. A vizsgálat idôtartama 2 nap és Budapesten a Petôfi laktanyában kerül rá sor. Itt a mindenre kiterjedô orvosi vizsgálatok mellett a jelöltek általános és mûszaki intelligenciája is felmérésre kerül. A vizsgálat végén egy bizottság közli a jelölttel az eredményt és hogy javasolják-e a megjelölt katonai pályára. Ha itt a jelölt megfelelt, akkor következik az orvosi vizsgálat második része, amelyre a kecskeméti Repülôorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben ( ROVKI ) kerül sor és az idôtartama szerencsés esetben 3 nap. Itt még alaposabb orvosi vizsgálatokon vesznek részt a jelöltek, amely már a repüléssel kapcsolatos vizsgálatokkal is kiegészül. A jelöltek minden vizsgálatcsoport végén alkalmatlan, 1/A, vagy 1/B alkalmas jelölést kapnak. Ha valaki alkalmatlant kap bármibôl, akkor az hazamegy. A vizsgálatok végén egy bizottság összegzi az eredményeket és 1/A, vagy 1/B minôsítést ad a jelölteknek. Ha valakinek akár csak egy 1/B minôsítése van, akkor az az összeredményt lenyomja 1/B-re. Vadászrepülôk csak az 1/A-val rendelkezô jelöltek lehetnek. A sikeres orvosi alkalmassági után következik a tanulmányi felvételi vizsga a Szolnoki Repülôtiszti Fôiskolán, mely 2 napos idôtartamú. A felvételi vizsgán a jelöltek írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek matematikából, fizikából és idegen nyelvbôl. Ha ez is sikerül, akkor a jelöltbôl hallgató válik.

Az elsô évfolyam hallgatói augusztus közepén vonulnak be és 1 hónapos alap katonai kiképzést kapnak. Ez után megkezdôdik az elméleti kiképzés, mely katonai alaptantárgyakat és mûszaki tárgyakat foglal magába. Ezt követôen megkezdôdik a felkészítés a repülésre is, majd a hallgatók megkezdik a gyakorlati képzést. Eleinte mind a helikopter pilóták, mind a repülôgép pilóták Jak-52-es típussal kezdik meg az alapkiképzést és 2 évig repülnek ezzel a típussal. A vadászpilóták pluszban mûrepülô gyakorlatokat is végrehajtanak. Ezt követôen a vadászok L-39-essel, a helikopteresek Mi-2-essel folytatják a repülôkiképzést szintén 2 évig, a fôiskola befejezéséig. Ezután a pilóták az egységeikhez kerülnek és itt kezdik meg a konkrét típusfelkészülést. Ez a rendszer azonban kiképzôegységek felállítását teszi szükségessé a harci egységeknél.

1996-ban a honvédelmi vezetés tárgyalásokat folytatott Lengyelországgal, miszerint a magyar katonai pilóták képzésére a jövôben Lengyelországban kerülne sor a Lengyel Légirô Akadémiáján. Így a nemrégiben újászervezett Szolnoki Repülôtiszti Fôiskola lehet, hogy hamarosan újra bezárja kapuit. Az indoklás szerint nem kifizetôdô Magyarországon egy ilyen nagy apparátust fenntartani a kis hallgatói létszám mellett.

Összeállította Gál Tamás; HTML-re fordította Straub Kornél

Minden jog fenntartva! © Kelet Szárnyai 1996.