Pilótaképzés
1949-ben alakult meg a Kilián György Hajózó Mûszaki Fôiskola, mely a magyar
katonai pilóták képzését hivatott ellátni. Késôbb a fôiskola neve Kilián
György Repülô Mûszaki Fôiskolára változott és az 1960-as évek elejéig folyt a
magyar katonai pilóták kiképzése. Ekkor egy rossz döntés következtében a
kiképzést megszüntették és az akkori 18 db L-29 Delfin típusú sugárhajtású
kiképzô gépeket az akkori Szovjetuniónak adták el. A köztes idôszakban a
magyar pilótákat a Szovjetunióban és az akkori Csehszlovákiában, Kassán
képezték ki. Szolnokon csupán a mûszaki állományt és a szállítóhelikopter
pilótákat képezték, de csak kis számban. 1993. elején hosszas gazdasági
költségvizsgálatok után döntés született arról, hogy Magyarországon újra be
kell indítani a pilótaképzést. Ennek értelmében 1993. szeptember elején újra
megindult az hajózó képzés a Szolnoki Repülôtiszti Fôiskolán. Az elsô évben
50 hallgatót, 1994-ben 40-et, 1995-ben már csak 15-öt vettek fel hajózó
szakra. 1996-ban nem indult hajózó évfolyam és 1997-tôl mintegy 2 évente
15-20 hallgatóval terveznek évfolyamokat indítani.
A fôiskola újraindításához megfelelô repülôgéptípusokról kellett gondoskodni.
1993. márciusig 12 db Jak-52-es érkezett Magyarországra, melyet Romániától
vásárolt a magyar állam. A gépek 1993. áprilisában álltak hadrendbe. Szintén
1993-ban Magyarország 20 db L-39 ZO típusú sugárhajtású kiképzôgépet kapott
ajándékba a volt keletnémet légierô készletébôl. A gépek 1994. nyarától
álltak hadrendbe. A Mi-2-es helikoptereket a szolnoki vegyes repülô dandár
állományából irányították a fôiskola állományába.
A fôiskola állományába 3 kiképzôszázad tartozik. Az 1. kiképzô század
Jak-52-es légcsavaros kiképzôgéppel repül. Az oktatók között vannak volt
szállító-, helikopter- és vadászpilóták, valamint mûrepülô pilóták, ami a
kiképzés sokoldalúságát biztosítja. A 2. kiképzô század típusa az L-39-es
Albatrosz sugárhajtású kiképzôgép, amelyek a kecskeméti repülôezrednél
állomásoznak és a kiképzôpilóták is az ezred állományából kerültek ki. A 3.
kiképzôszázad Mi-2-es helikopterrel repül és az oktatógárda a gépekkel együtt
együtt a szolnoki vegyes dandár állományából verbuválódott.
A pilótajelöltek elôször mindenre kiterjedô orvosi vizsgálaton vesznek részt,
mely két szakaszból áll. Elôször át kell esni az általános orvosi vizsgálaton,
amely minden leendô hivatásos katona számára kötelezô. A vizsgálat idôtartama
2 nap és Budapesten a Petôfi laktanyában kerül rá sor. Itt a mindenre kiterjedô
orvosi vizsgálatok mellett a jelöltek általános és mûszaki intelligenciája is
felmérésre kerül. A vizsgálat végén egy bizottság közli a jelölttel az
eredményt és hogy javasolják-e a megjelölt katonai pályára. Ha itt a jelölt
megfelelt, akkor következik az orvosi vizsgálat második része, amelyre a
kecskeméti Repülôorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben ( ROVKI ) kerül sor és
az idôtartama szerencsés esetben 3 nap. Itt még alaposabb orvosi vizsgálatokon
vesznek részt a jelöltek, amely már a repüléssel kapcsolatos vizsgálatokkal is
kiegészül. A jelöltek minden vizsgálatcsoport végén alkalmatlan, 1/A, vagy 1/B
alkalmas jelölést kapnak. Ha valaki alkalmatlant kap bármibôl, akkor az
hazamegy. A vizsgálatok végén egy bizottság összegzi az eredményeket és 1/A,
vagy 1/B minôsítést ad a jelölteknek. Ha valakinek akár csak egy 1/B minôsítése
van, akkor az az összeredményt lenyomja 1/B-re. Vadászrepülôk csak az 1/A-val
rendelkezô jelöltek lehetnek. A sikeres orvosi alkalmassági után következik
a tanulmányi felvételi vizsga a Szolnoki Repülôtiszti Fôiskolán, mely 2 napos
idôtartamú. A felvételi vizsgán a jelöltek írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek
matematikából, fizikából és idegen nyelvbôl. Ha ez is sikerül, akkor a
jelöltbôl hallgató válik.
Az elsô évfolyam hallgatói augusztus közepén vonulnak be és 1 hónapos alap
katonai kiképzést kapnak. Ez után megkezdôdik az elméleti kiképzés, mely
katonai alaptantárgyakat és mûszaki tárgyakat foglal magába. Ezt követôen
megkezdôdik a felkészítés a repülésre is, majd a hallgatók megkezdik a
gyakorlati képzést. Eleinte mind a helikopter pilóták, mind a repülôgép
pilóták Jak-52-es típussal kezdik meg az alapkiképzést és 2 évig repülnek
ezzel a típussal. A vadászpilóták pluszban mûrepülô gyakorlatokat is
végrehajtanak. Ezt követôen a vadászok L-39-essel, a helikopteresek
Mi-2-essel folytatják a repülôkiképzést szintén 2 évig, a fôiskola
befejezéséig. Ezután a pilóták az egységeikhez kerülnek és itt kezdik meg
a konkrét típusfelkészülést. Ez a rendszer azonban kiképzôegységek
felállítását teszi szükségessé a harci egységeknél.
1996-ban a honvédelmi vezetés tárgyalásokat folytatott Lengyelországgal,
miszerint a magyar katonai pilóták képzésére a jövôben Lengyelországban
kerülne sor a Lengyel Légirô Akadémiáján. Így a nemrégiben újászervezett
Szolnoki Repülôtiszti Fôiskola lehet, hogy hamarosan újra bezárja kapuit.
Az indoklás szerint nem kifizetôdô Magyarországon egy ilyen nagy apparátust
fenntartani a kis hallgatói létszám mellett.
|