Nyitóoldal | Mérkõzések | Az NBI állása | Érdekességek | Induló | Vissza a fõoldalra

Rosszul induló tavasz

18. forduló
Kispest HFC - Diósgyõri FC : 2-1 (2-0)

Bozsik-stadion, 6000 nézõ
Vezette : Vad (dr. Bozóki, Mezõ)
Kispest HFC : Vezér, Plókai, Csábi, Hahn, Mátyus, Dubecz, Bárányos, Kovács B., Calin, Csertõi, Borgulya.
Edzõ : Komora Imre
Diósgyõri FC : Rácz, Kovács T., Földvári, Varga S., Téger, Túlróczi, Kiser, Buliga, Kákóczki, Kulcsár, Jakab.
Szakmai igazgató : Tornyi Barnabás
Gólszerzõ : Bárányos (1-0) a 16., Calin (2-0) a 28., Kiser (2-1) a 86. percben.


Kiser szépítõ gólja

Tartalom :Már a kezdet kezdetén tempót diktált a Kispest, ám nemcsak az iramról gondoskodott, hanem arra is figyelt, hogy pontosan futballozzon. Hiba persze akadt, de ezúttal ez senkit sem tört le a pályán levõk közül, mindenki ment tovább. Csertõi és Borgulya hol itt, hol ott váltott sprintre, s ez a gyors mozgás elbizonytalanította a diósgyõrieket. Pedig a kispesti támadások fõként csak a jobb szélen futottak - Kovács Béla, Dubecz és Bárányos jóvoltából. A másik oldalon csak Kulcsár és Jakab tûnt ki, õk "derítették ki", hogy mire is képes Vezér Ádám nappal szemben.
Az elszántság jutalma nem maradt el: Bárányos lövésétõl senki sem remélt gólt, ám végül a labda védhetetlenül vágódott a kapuba - korábban egyébként több esélyt kínáltak a hazai vezetés megszerzésére Csertõi helyzetei, ém a jól játszó Bárányosnak adatott meg az elsõ gól öröme.
Jókedvûen futballozott tovább a Kispest, a diósgyõrieknek egyszerûen nem volt idejük arra, hogy megszervezzék a játékukat. Alaposan lebénította a vendégeket a Kispest elszántságon alapuló taktikája (letámadás), amihez persze nélkülözhetetlen volt a hazai középpályások feltûnõen energikus produkciója. A második gólnál már a JÁTÉK is fõszerepet kapott: Calin látványos mozdulattal tette egyértelmûvé a hazai fölényt.
A szünetig némileg visszavett a tempójából a Kispest, ám így is többször jutottak ziccerbe a hazai játékosok.
Szünet utánra lecsendesedett a Kispest, s a visszafogottabb iram alkalmat teremtett a Diósgyõrnek arra, hogy szervezze a játékot. Öt perc alatt töbször fordultak meg a vendégek Vezér kapuja elõtt, mint az elsõ félidõben összesen. Hogy jobban megtalálja magét a csapat, Tornyi edzõ kettõs cserével fokozta az iramot, Komora Imre pedig kényszerûségbõl váltott Urbányi sérülése miatt.
Izgalom és esemény híján unalmasan teltek-múltak a percek, az elsõ félidõben uralkodó hevület csak Komora Imrénél maradt meg, az edzõ most is föl-fölugrálva vezényelte a csapatát. A Diósgyõr úgy-ahogy élt a stílusváltás kínálta lehetõséggel, támadott, támadgatott, más kérdés, hogy gólveszéllyel csak akkor jártak akciói, amikor a kispesti védõk a könnyelmûbb arcukat mutatták. A lényeget tekintve érthetõ volt a kispesti szemléletváltozás, hiszen a meccset mindenmi létfontosságúnak ítélte meg náluk, s ugyebár két gól elõny, az két gól elõny.
A Diósgyõr igyekesett, erõlködött, de más semmi, a Kispest pedig nem sietett. Kiser még szépített, ám végül az elsõ harminc perc eldöntött mindent. A Honvéd az elsõ félidõbeli produkciója alapján megérdemelte a sikert, és persze azért is, mert ellenfele nem élt maradéktalanul a "munkalassítás" kínálta lehetõségekkel.

Vad játékvezetõ teljesítménye azért volt föltûnõ, mert õ maga észrevétlen maradt.

KOMORA IMRE: Nagyon küzdelmes és izgalmas volt a mérkõzés. Az elsõ féidõben idõnként kimagaslóan játszott a csapatunk, a második játékrészben azonban kicsit visszaestünk, de ez a feljavult Diósgyõr igyekezetével is magyarázható. Az összkép alapján úgy érzem, hogy megérdemelten nyertünk.
TORNYI BARNABÁS: A kishitûséget egyszerûen nem engedhetjük meg magunknak! A második félidõ aztán már csak szépségtapasz lehetett.