Nyitóoldal | Mérkõzések | Az NBI állása | Érdekességek | Induló | Vissza a fõoldalra

Harcos találkozó

22. forduló
Újpesti TE - Diósgyõri FC : 2-0 (0-0)

Budapest, 5000 nézõ
Vezette : Juhos (Makai, Megyebíró)
Újpesti TE : Bíró, Sebõk, Petõ, Tamási, Jenei, Fehér, Véber, Szlezák Herczeg, Korsós, Tóth N.
Edzõ : Várhidi Péter
Diósgyõri FC : Nota, Téger, Földvári, Nagy S., Kovács T., Ternován, Buzás, Kiser, Kákóczki, Kulcsár, Jakab.
Szakmai igazgató : Tornyi Barnabás
Gólszerzõk : Korsós (1-0) a 67., Herczeg (2-0) a 75. percben.


Hajtottak a fiúk

Tartalom :Az elsõ félidõben 6 percig tartott a játék, amely után úgy tûnt, hogy jó színvonalú mérkõzést játszik majd a két együttes, hiszen az ÚTE támadó szellemben lépett pályára, a DFC viszont nem állt be védekezni, és amikor labdát szereztek a vendég középpályások, illetve védõk, kultúrált játékkal igyekeztek eljutni Bíró kapujáig. Az "idilli" játék a 6. percben azonban végetért, hiszen ekkor 10 fõre fogyatkoyott a hazai együttes, amit a fõvárosi drukkerek nem igazán tudtak megemészténi. Fehér ajándéka kissé meglepte a vendégeket, de mire rendezték soraikat, és bátrabb játékba kezdtek volna, jött a Nagy S. kontra Véber eset, amely olaj volt a tûzre, különösen azután, hogy kiderült : az ÚTE üdvöskéjének eltörött a lába. A lila-fehér oldalon alaposan felkorbácsolta az indulatokat ez az esemény, s amikor percek elteltével folytatódhatott a játék, érezni lehetett, hogy mindkét csapat játékosainak lelkében nyomokat hagyott Véber kiválása. Ahazaiak mesterének át kellett szerveznie cspatát, hiszen két embert kellett eggyel pótolnia, ami köztudottan nem tartozik az egyszerû feladatok közé. Az átszervezés petõt és a csereként beállt Kiskapusit érintette. Elõbbi egy sorral elõrébb került, míg utóbbi védõfeladattal lépett pályára. A 30. percig az ÚTE játszott fölényben, a hazaiak többet kezdeményeztek, de támadásaikból hiányzott az átütõerõ, míg a vendégek érthetetlen módon nem tudtak mit kezdeni emberelõnyükkel. Aztán az elsõ játékrész hajrájában egyre bátrabb lett a DFC, kiegyenlítetteb lett a mérkõzés, majd nem sokkal késõbb a létszám is, hiszen Juhos egy félórás fáziskéséssel leküldte a pályáról Nagy Sándort.
Az elsõ félidõben minden volt, de fociból a kegkevesebb és a két együttesnek immár egyenlõ létszámban 45 perce maradt arra, hogy a bajnoki pontok elosztására koncentráljon. A megfogyatkozott DFC is átszervezõdött, a vendégek trénere Kisert bízta meg azzal, hogy Nagy S. helyére visszahúzódjon. Ezáltal egy kicsit összepréselõdött a vendégek középpályás játéka, így a csapat legfõbb erénye a széleken vezetett támadások szenvedtek csorbát. Az ÚTE bátran és kezdeményezõen játszott, de a Diósgyõr jól védekezett és a megszerzett labdákkal a vendégtámadók az elõttük álló nagy területen futballozhattak volna, ha velük szemben Sebõkék nem lépnek fel határozottan. A létszámhiányok miatt mindkét gárdának sokat kellett futni, s a játékosok igyekeztek megfelelni a tíz a tíz elleni játékból fakadó követelményeknek, így aztán az iramra nem lehetett panasz. Herczegék egyre sûrûbben látogattak el a vendégek kapuja elé, s a félidõ közepén két nagy helyzet után megérdemelten szereztek vezetést. A DFC nem törõdött bele a vereségbe, s néhány perc elteltével nagy erõket mozgósított az egyenlítés érdekében. Ezt remekül használta ki a listavezetõ, s 8 perc múlva - egy meglehetõsen lesgyanús szituációt kihasználva - újabb gólt szereztek, s ezzel tulajdonképpen eldöntötték a mérkõzést. Az utolsó negyedórában Kiserék még megpróbáltak szépíteni, de a szépségtapasz ezúttal elmaradt, a vendégek edzõje viszont nem maradt tapasz nélkül, mert amikor a mérkõzés lefújása után az öltözõ felé tartott, a nézõtérrõl egy kõvel fejbedobták, és felrepedt a fejbõre.

Juhosnak nem ez volt élete meccse. Ajátékvezetõ jobban tette volna, ha már a 12. percben kiállítja Nagy Sándort. A lábtörés után az események hatása alá került és a közönség is megtalálta.

VÁRHIDI PÉTER : A játékosaim bebizonyították, hogy a mai Újpestben óriási a csapatszellem. Ezt a megérdemelten megnyert mérkõzést Vébernek ajánljuk.
TORNYI BARNABÁS : Az ÚTE jobb csapat nálunk és mi nagyon rosszul játszottunk, így megérdemelten nyertek. Véleményem szerint a második gól lesállásból született. Sajnálom Véber Györgyöt.