Nem volt ellenszer
24. forduló
Diósgyõri FC - MTK Hungária FC : 1-3 (0-1)
Diósgyõri stadion, 18000 nézõ
Vezette : Vad (Bajkai, Nyilas)
Diósgyõri FC : Nota, Farkas,
Téger, Kovács T., Varga, Kiser, Túróczi, Buliga,
Kákóczki, Jakab, Kulcsár.
Szakmai igazgató : Tornyi Barnabás
MTK Hungária FC : Babos, Szekeres, Lõrincz, Kuttor, Zsivóczky,
Zimmermann, Illés, Madar, Farkasházy, Orosz, Kenesei.
Edzõ : Egervári Sándor.
Gólszerzõ : Kenesei a 14., Kenesei a 46., Orosz a 70., Kulcsár a 75.
percben.
Tartalom : A helyi ceremóniamester megadta az alaphangot. A "most nem
kellett elhagyni a Miskolc táblát" kijelentés arra
utalt, hogy a Diósgyõr hazai pályán ugye félelmetes
csapat (csupán egyszer szenvedett vereséget : még
az õsszel, az UTE-tõl), játsszon bárkivel.
Ezúttal a bajnok, és kupagyõztes MTK volt a "bárki",
s mivel a fõvérosiak játéka mostanában
ritkán emlékeztet a tavalyira, a hazaiak önbizalma,
ha nem is lépte túl az egészséges szintet,
már-már felülmúlhatatlan volt. Tornyi Barnabás,
a DFC mestere persze óva intett mindenkit attól, hogy az
MTK-t is ugyanabba a kategóriába sorolja, mint a Diósgyõrbe
látogató többi vendégcsapatot. Nos ami az lesõ
negyedórát illeti, Tornyi intelmei látszottak igazolódni,
mert bár a piros-fehérben futballozó hazaiak megszállták
az MTK térfelét, de inkább a Lõrincz irányította
védelmet, nem pedig a középpályás sort
foglalkoztatták, és a vendégek szereztek vezetést.
Illés, vércseként csapott le a labdára, a kontratámadás
befejezése pedig - a Nota-védés ellenére -
már rutinmunka volt. AZ MTK-gól után ismét
diósgyõri percek következtek, bár talán
helyesebb úgy fogalmazni, hogy csupán momentumaik voltak
Kulcsáréknak, Babos kapuja elõtt, gólhelyzetig
nem jutottak el. inkább a tanácstalanség, mintsem
a határozottság jellemezte ekkor a DFC játékát,
az MTK viszont tudatosan, a hazai támadók elõtti területet
lezárva, és természetesen a labdaszerzésre
koncentálva futbalozott. Ha pedig az utóbbi sikerült,
a kék-fehérek lendületesen, hol kényszerítõzve,
hol pedig egyéni akciókkal támadták Nota kapuját.
A játéktudás és a rutinbeli különbség
tehát az elsõ félidõben a minimális
elõny ellenére maximálisan kiütközött,
mert bár a diósgyõriek valamivel többet támadtak,
az akciók befejezése pontatlan volt, illetõleg az
MTK védõmunkája emelkedett az átlag fölé.
A szünetben Egervári Sándor a korábban sárga
lapot kapó, s az elsõ félidõt kissé
túlfûtött idegállapotban befejezõ Zsivóczkyt
az "öltözõben hagyta", az MTK-középpálya
bal oldalát így Szamosi foglalhatta el.
Tornyi Barnabás nem változtatott a csapatán, és
hát a csapat sem változtatott az addig, meglehetõsen
szellõs védekezésén. A Téger elõtt
futballozó Farkas, Túróczi, Kovács-triónak
néhányszor már az elsõ félidõben
is megoldhatatlan feladatot jelentett az MTK-akció feltartóztatása,
kis túlzással Oroszék akkor szakadtak el õrzõiktõl
amikor akartak. A 46. percben éppen (ismét) Kenesei akarta
így, a csíkos mezesek bottal üthették a nyomát,
Nota pedig a tenyerével a homlokát, hiszen ismét kiszolgáltatott
helyzetbe hozták a társai. A kétgólos MTK elõny
azt sejtette, hogy a Diósgyõr még inkább kinyílik,
hiszen a 18 ezres publikumot, ha gyõzelemmel nem is sikerül
felvidítani, kárpótolni azért illik legalább
egy góllal. Nos, a DFC valóban nyíltan vállalta
ezt a szerepet, olyannyira, hogy a 67. percben - Buliga hibája után
- ember nem volt a stadionban, aki ne könyvelte volna el az MTK harmadik
gólját. Úgy látszik azonban, hogy Orosz - az
egyébként jó összteljesítménye
mellett - mostanában szeret játszani a csapattársai
és a szurkolók idegeivel, akárcsak az UTE elleni meccsen,
ezúttal is kihagyta a "maga ziccerét". Ez már valószínûleg
a válogatott csatárnak is sok(k) volt, hiszen néhány
perccel késõbb egyéni alakítással feledtette
korábbi bakiját, és szerezte meg csapata harmadik
gólját. Az eredmény és fõként
a játék képe K.O.-t sejtetett, hogy a hajrá
mégis hozott néhány perc izgalmat, az a Lõrincz
lábáról leperdült, majd a Babos által
megfogott labdának, és az ezért megítélt
szabadrúgásgólnak volt betudható. Kulcsár
szépítése után sokan arra számítottak,
hogy a Diósgyõr tovább farag a hátrányából,
ám ezt csak az igazán fanatikus DFC-hívek hihették.
Ezen a napon ugyanis a Diósgyõr meg sem közelítette
eddigi, hazai pályán nyújtott teljesítményét.
A vendéggyõzelemhez, persze, kellett egy, korábbi
önmagát szintén feledtetõ, erõteljesen,
lendületesen, fegyelmezetten futballozó MTK is.
Vad játékvezetõ hibái még az elfogadható
kategóriába tartoztak, hazaadásnak minõsített
eset viszont nagy tévedés volt.
TORNYI BARNABÁS : Szerettünk volna újabb
bravúrt
véghezvinni, és meglepni az MTK-t, de nem sikerült.
Az elsõ féidõben még mezõnyfölényben
játszottunk, de szünet után már jobbak voltak
a vendégek. Kvalifikáltságbeli különbségek
mutatkoztak a fõvárosiak javára.
EGERVÁRI SÁNDOR : Úgy tûnik végre
sikerült túllépnünk az elmúlt hetekben tapasztalt
problémákon, nehézségeken. A kidolgozott gólhelyzetek
tekintetében jobbak voltunk, s ennek alapján meggyõzõdésem
szerint teljesen megérdemelten gyûjtöttük be a három
pontot.