Nyitóoldal | Mérkõzések | Az NBI állása | Érdekességek | Induló | Vissza a fõoldalra

Nem volt ellenszer

24. forduló
Diósgyõri FC - MTK Hungária FC : 1-3 (0-1)

Diósgyõri stadion, 18000 nézõ
Vezette : Vad (Bajkai, Nyilas)
Diósgyõri FC : Nota, Farkas, Téger, Kovács T., Varga, Kiser, Túróczi, Buliga, Kákóczki, Jakab, Kulcsár.
Szakmai igazgató : Tornyi Barnabás
MTK Hungária FC : Babos, Szekeres, Lõrincz, Kuttor, Zsivóczky, Zimmermann, Illés, Madar, Farkasházy, Orosz, Kenesei.
Edzõ : Egervári Sándor.
Gólszerzõ : Kenesei a 14., Kenesei a 46., Orosz a 70., Kulcsár a 75. percben.

Tartalom : A helyi ceremóniamester megadta az alaphangot. A "most nem kellett elhagyni a Miskolc táblát" kijelentés arra utalt, hogy a Diósgyõr hazai pályán ugye félelmetes csapat (csupán egyszer szenvedett vereséget : még az õsszel, az UTE-tõl), játsszon bárkivel. Ezúttal a bajnok, és kupagyõztes MTK volt a "bárki", s mivel a fõvérosiak játéka mostanában ritkán emlékeztet a tavalyira, a hazaiak önbizalma, ha nem is lépte túl az egészséges szintet, már-már felülmúlhatatlan volt. Tornyi Barnabás, a DFC mestere persze óva intett mindenkit attól, hogy az MTK-t is ugyanabba a kategóriába sorolja, mint a Diósgyõrbe látogató többi vendégcsapatot. Nos ami az lesõ negyedórát illeti, Tornyi intelmei látszottak igazolódni, mert bár a piros-fehérben futballozó hazaiak megszállták az MTK térfelét, de inkább a Lõrincz irányította védelmet, nem pedig a középpályás sort foglalkoztatták, és a vendégek szereztek vezetést. Illés, vércseként csapott le a labdára, a kontratámadás befejezése pedig - a Nota-védés ellenére - már rutinmunka volt. AZ MTK-gól után ismét diósgyõri percek következtek, bár talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy csupán momentumaik voltak Kulcsáréknak, Babos kapuja elõtt, gólhelyzetig nem jutottak el. inkább a tanácstalanség, mintsem a határozottság jellemezte ekkor a DFC játékát, az MTK viszont tudatosan, a hazai támadók elõtti területet lezárva, és természetesen a labdaszerzésre koncentálva futbalozott. Ha pedig az utóbbi sikerült, a kék-fehérek lendületesen, hol kényszerítõzve, hol pedig egyéni akciókkal támadták Nota kapuját. A játéktudás és a rutinbeli különbség tehát az elsõ félidõben a minimális elõny ellenére maximálisan kiütközött, mert bár a diósgyõriek valamivel többet támadtak, az akciók befejezése pontatlan volt, illetõleg az MTK védõmunkája emelkedett az átlag fölé. A szünetben Egervári Sándor a korábban sárga lapot kapó, s az elsõ félidõt kissé túlfûtött idegállapotban befejezõ Zsivóczkyt az "öltözõben hagyta", az MTK-középpálya bal oldalát így Szamosi foglalhatta el.
Tornyi Barnabás nem változtatott a csapatán, és hát a csapat sem változtatott az addig, meglehetõsen szellõs védekezésén. A Téger elõtt futballozó Farkas, Túróczi, Kovács-triónak néhányszor már az elsõ félidõben is megoldhatatlan feladatot jelentett az MTK-akció feltartóztatása, kis túlzással Oroszék akkor szakadtak el õrzõiktõl amikor akartak. A 46. percben éppen (ismét) Kenesei akarta így, a csíkos mezesek bottal üthették a nyomát, Nota pedig a tenyerével a homlokát, hiszen ismét kiszolgáltatott helyzetbe hozták a társai. A kétgólos MTK elõny azt sejtette, hogy a Diósgyõr még inkább kinyílik, hiszen a 18 ezres publikumot, ha gyõzelemmel nem is sikerül felvidítani, kárpótolni azért illik legalább egy góllal. Nos, a DFC valóban nyíltan vállalta ezt a szerepet, olyannyira, hogy a 67. percben - Buliga hibája után - ember nem volt a stadionban, aki ne könyvelte volna el az MTK harmadik gólját. Úgy látszik azonban, hogy Orosz - az egyébként jó összteljesítménye mellett - mostanában szeret játszani a csapattársai és a szurkolók idegeivel, akárcsak az UTE elleni meccsen, ezúttal is kihagyta a "maga ziccerét". Ez már valószínûleg a válogatott csatárnak is sok(k) volt, hiszen néhány perccel késõbb egyéni alakítással feledtette korábbi bakiját, és szerezte meg csapata harmadik gólját. Az eredmény és fõként a játék képe K.O.-t sejtetett, hogy a hajrá mégis hozott néhány perc izgalmat, az a Lõrincz lábáról leperdült, majd a Babos által megfogott labdának, és az ezért megítélt szabadrúgásgólnak volt betudható. Kulcsár szépítése után sokan arra számítottak, hogy a Diósgyõr tovább farag a hátrányából, ám ezt csak az igazán fanatikus DFC-hívek hihették. Ezen a napon ugyanis a Diósgyõr meg sem közelítette eddigi, hazai pályán nyújtott teljesítményét. A vendéggyõzelemhez, persze, kellett egy, korábbi önmagát szintén feledtetõ, erõteljesen, lendületesen, fegyelmezetten futballozó MTK is.

Vad játékvezetõ hibái még az elfogadható kategóriába tartoztak, hazaadásnak minõsített eset viszont nagy tévedés volt.

TORNYI BARNABÁS : Szerettünk volna újabb bravúrt véghezvinni, és meglepni az MTK-t, de nem sikerült. Az elsõ féidõben még mezõnyfölényben játszottunk, de szünet után már jobbak voltak a vendégek. Kvalifikáltságbeli különbségek mutatkoztak a fõvárosiak javára.
EGERVÁRI SÁNDOR : Úgy tûnik végre sikerült túllépnünk az elmúlt hetekben tapasztalt problémákon, nehézségeken. A kidolgozott gólhelyzetek tekintetében jobbak voltunk, s ennek alapján meggyõzõdésem szerint teljesen megérdemelten gyûjtöttük be a három pontot.