Nyitóoldal | Profi NB | Magyar Kupa | Nemzetközi | Érdekességek
A messzi ZalábanZalaegerszeg, 10 000 nézõ.
Vezette: Hosszú.
Zalahús-ZTE: Vlaszák (0) - Kocsárdi (6), Szabó
I. (5), Molnár B. (5), Filó (5) - Babati (6), Somfalvi (5),
Arany (6), Németh (6) - Sebõk (6), Casoltan (6). Edzõ:
Strausz László.
Diósgyõr: Nota (5) - Szmiljanics (5) - Földvári
(5), Kuttor (6), Kovács (5) - Téger (5), Kiser (5), Szabó
T. (5), Buzás (5) - Kulcsár (4), Egressy (6). Szakmai igazgató:
Tornyi Barnabás.
Csere: Casoltan helyett Szõke (5) az 53., Buzás helyett
Domokos (-) a 62., Kulcsár helyett Kákóczki (-) a
62., Babati helyett Szabó II. (-) a 71., Arany helyett Csóka
(-) a 78. percben.
Sárga lap: Molnár B. a 39., Téger a 43., Casoltan
a 49., Szmiljanics a 83. percben.
Gólszerzõ: Arany (1-0) a 22., Casoltan (2-0) az 52.,
Egressy (2-1) a 65. percben.
2. perc: Buzás a középpálya bal oldaláról
úgy adott hátra, hogy közben nem nézett fel.
Az ajándékba kapott labdával Casoltan húzhatott
kapura, ám a büntetõpont tájékán
addig pepecselt, amíg a tiszta gólhelyzetbõl nem lett
semmi.
22. perc: Németh a vendégek térfelének
közepérõl remek labdával szöktette a középen
meglóduló Aranyt, aki Szmiljanics kíséretében
11 méterrõl a kapu jobb felsõ sarkába bombázott,
1-0.
24. perc: Egressy a bal összekötõ helyén Kocsárdi
mellett került lövõhelyzetbe, ám 15 méteres
ballábas lapos kísérlete a bal kapufa töve mellett
zúgott el.
52. perc: Arany indította a jobb oldalon meglóduló
Babatit. A hazaiak jobbszélsõje Kovács T. mellett
az alapvonalig loholt, majd félmagasan középre játszott.
Belül Casoltan mozgott a labda elé, aki az ötös jobb
oldali csücskérõl a kirepülõ Nota mellett
a kapu jobb oldalába fejelt, 2-0.
55. perc: Sebõk jobb oldali szögletét követõen
Filó 10 méterrõl erõteljes fejest küldött
a kapu jobb oldala felé, ám Nota a levegõben úszva
kitornászta a lasztit.
65. perc: Kovács T. a középpályán,
a vendéglátók térfelének bal oldalán
az elõtte futó Kákóczkihoz játszott,
aki az alapvonal közelébõl élesen középre
adott. Az ötösön Filó lábáról
a labda Egressy elé került, aki 4 méterrõl, az
elfekvõ Vlaszák felett a kapu közepébe helyezett,
2-1.
68. perc: Szabó T. viaskodott a zalai védõkkel
a 16-oson belül, majd amikor lélegzethez jutott, lõtt.
Tizennégy méterrõl a bal felsõ sarkot vette
célba, ám jobblábas csavarása 1 méterrel
eltévesztette azt.
76. perc: A bal oldalon, az alapvonal közelébõl
Németh gurított vissza az érkezõ Somfalvi elé,
aki 13 méterrõl iszonyatos bombát eresztett meg. A
löketet - akárcsak elõtte - Nota jó érzékkel
hárította.
Strausz László most is taktikázott, hiszen a ,,sehová"
sem jelölt Casoltan (a tavaszi egerszegi meccs hõse) a kezdõ
tizenegyben kapott helyet. Mindez a találkozót megelõzõ
sajtótájékoztatón derült ki, viszont a
hír nem hatott a meglepetés erejével Tornyi Barnabásra,
a DFC szakmai igazgatójára: ,,Figyelemmel kísérjük
Strausz László tevékenységét, aki általában
2.1 helyen változtatja meg elõzetesen megadott csapatát."
A piros-fehérek tehát látszólag mindenre fel
lettek készítve, mégis zalai fölénnyel
indult a kilencven perc. Nem tudni mindez mennyire lepte meg a DFC-t, de
tény: az elsõ minutumokban szinte át sem tudtak lépni
a félpályán, csupán a védekezésre
összpontosítottak. A kék-fehérek látszólag
a gyors elõny megszerzésére törekedtek, s ennek
érdekében mindkét szélen sok támogatást
kaptak. A taktikailag fontos folyósókat sem Földvári,
sem pedig a Buzás-Kovács T. páros nem tudta megfelelõen
lezárni, Babati és Kocsárdi kedvére szaladgálhatott
az oldalvonal mellett. A nyomás így aztán törvényszerven
érett góllá, akárcsak Gyõrben, most
is egy üresbe bemozduló játékos (jelesül
Arany) okozott bonyodalmat. A borsodiak ezidõtájt képtelenek
voltak ,,játszani": a középpályán Szabó
T. árnyéka volt múltkori önmagának, de
Kiser ereje is leginkább a párharcokra fordítódott.
A csatárokat kevésszer lehetett megjátszani, Vlaszák
tõlük nyugodtan visszamehetett volna az öltözõbe.
A második félidõben érthetõen nem
esett neki ellenfelének a ZTE, kivárásra, hibára,
kontrákra vártak. Sokáig nem kellett, mivel egy formás
akció révén kettõre növelték elõnyüket.
A Zalahús jogos sikere nem forgott veszélyben, bár
a borsodiak kettõs cseréje némileg megzavarta õket.
Kákóczki végre úgy mozgott a vonal mellett,
ahogyan azt egy szélsõnek kell, és a félig
beteg Kulcsárt felváltó Domokos is próbálkozgatott.
A szépítés valamelyest megpezsdítette a piros-fehéreket,
ám Strausz László látván a helyzetet
azonnal változtatott: Casoltan, valamint az elfáradó
Babati és Arany helyére friss embereket küldött.
Az összecsapás hajrájára Egressyék kerültek
mezõnyfölénybe, de a fél együttes kapu elé
vezénylése sem hozta meg az egyenlítést. Ezt
egyébként sem érdemelték volna meg a diósgyõriek,
akik ezúttal fõleg elõrejátékban maradtak
el az eddig idegenben látottaktól. A két csapat tizennegyedik
zalai játékát megérdemeltem nyerte meg a hazai
gárda, 1975 után továbbra is várni kell a miskolciak
második egerszegi gyõzelmére.
STRAUSZ László: - Ez a mai siker nagyon értékes
a számunkra, hiszen egy jó erõkbõl álló
DFC-t gyõztünk le. Nehéz volt, de úgy érzem
2-0 után már eldõlt a meccs.
TORNYI Barnabás: - Ellenfelünk mezõnyfölényben
játszott, s kétgólos hátrányunk után
nagyon mélyrõl kellett felállnunk. Az utolsó
húsz percben már hiába küzdöttünk.
