Fütty után taps
12. forduló
Diósgyõri FC - Haladás-Milos : 3-2 (1-2)
Diósgyõri stadion, 12000 nézõ
Vezette : Puhl (Ring, Tompos)
Diósgyõri FC : Rácz, Földvári,
Varga S., Nagy S., Kovács T., Túróczi, Buliga, Farkas
J., Ruskó, Jakab, Kulcsár.
Szakmai igazgató : Tornyi Barnabás
Haladás-Milos : Rott, Varga K., Tóth M., Gabala, Zugor,
Baumgartner, Kovács S., Balassa, Balogh, Fehér, Plókai M.
Edzõ : Mihalecz István
Gólszerzõk : Kovács S. (0-1) az 24., Gabala (0-2) a 33.,
Jakab (1-2) a 37., Farkas János (2-2) a 66., Kovács Tibor (3-2) a 83. percben.
Varga Sanyit próbálják buktatni
Tartalom : Negyvenöt perc elteltével bizonyára összeszorult
Tornyi Barnabás szíve, aligha ilyen jubileumra készült
a diósgyõriek szakmai igazgatója, aki a 75. élvonalbeli
mérkõzésén foglalt helyet a kispadon. A lefújást
követõen bizonyára az egész világot a
mellére tudta volna ölelni túláradó örömében,
hiszen csapata kedvében járt, s emlékezetessé
varázsolta a jubileumot a számára.
A találkozó a megszokott "recept" szerint kezdõdött
: a hazaiak azonnal nekiestek ellenfelüknek, s heves rohamozással
mutakoztak be távolról érkezett vendégeiknek.
A lendület azonban csak percekig tartott, a labdakezelési és
- átadási hibák bénították a
folyamatos csapatjátékot. A támadásszövés
akadozott, s mivel a szombathelyiek elsõsorban a biztonságra
ügyeltek, igyekeztek hermetikusan lezárni a kapujuk felé
vezetõ utat, a DFC jobbára csak erõlködött.
A vasiak a megszerzett labdákat igencsak megbecsülték,
pontos adogatással hozták ki kapujuk elõterébõl,
s a gyors ellencsapásokat részesítették elõnyben.
Ez a harcmodor láthatóan megfeküdte a diósgyõriek
gyomrát, nehezen ment az "emésztés". Lagymatag és
kifejezetten unalmas negyedórával "köszöntek be"
a felek. Mielõtt letelt volna az elsõ 30 perc, egy jól
eltalált lövésbõl született góllal
a vendégek kerültek kedvezõ helyzetbe, feladva ezzel
leckét a piros-fehéreknek. A DFC továbbra sem ébredt
fel, a gól pedig alaposan fejbekólintotta a hazai társaságot,
s a lassú ritmus, lépegetõs futball egyenes következménye
lett a második szombathelyi találat. Ez már igencsak
próbára tette a hazai drukkerek tûrõ képességét,
akik füttykoncerttel adtak kifejezést nemtetszésüknek.
Szerencsére még a szünet elõtt sikerült
a szépítés, s ez visszaadta a reményt.
A második félidõre Tornyi cserélt, a gyengélkedõ
Ruskó az öltözõben maradt, s Kákóczki
jutott lehetõséghez. Egybõl lendületesebbé
vált a DFC játéka, a diósgyõriek nagyobb
sebességi fokozatba kapcsoltak. A vendégek pontos adogatással
"fagyasztották" a labdát, de szinte teljesen lemondtak a
támadások lehetõségérõl. Ez az
önveszélyes felfogás a piros-fehérek malmára
hajtotta a vizet, s a hazaiak nyomasztó fölénybe kerültek,
s érezni lehetett, hogy csak idõ kérdése, mikor
következik be a fordulat. A Tornyi-legénység valósággal
megtáltosodott, Egyetlen pillanatra sem lankadt, végig zakatolta
a második 45 percet, s megfordította az eredményt.
Tegyük hozzá : a DFC teljesen megérdemelten jutott a
három ponthoz, ám a gyõzelem fényében
teljesen érthetetlen az elsõ félidõben mutatott
produkció...
Puhl hiba nélkül vezette a találkozót.
TORNYI Barnabás : Csapnivaló elsõ félidõt
produkáltunk, és bosszúságot okoztunk a nézõknek.
De a szünet után a füttyöt tapsra változtattuk.
Gratulálok a fiúknak, mert volt tartásuk. A szünetben
egyébként nem szóltam nekik. Csak annyit mondtam,
hogy "oldják" meg amit megfõztek.
MIHALECZ István nem jelent meg a sajtótájékoztatón.
Ezért bekopogtunk a szombathelyi öltözõbe, ahol
arra kértük a magába roskadt szakvezetõt, hogy
a látottakról mondja el véleményét.
Mihalecz csupán annyit válaszolt : - Nem nyilatkozom.
