Siófoki
kézrátétel
9. forduló
Siófoki Bányász SE - Diósgyõri FC :
1-0 (0-0)
Siófok, 1500 nézõ
Vezette : Tóth V. (Makai, Tompos)
Siófok : Posza, Bimbó, Juhász, Perger, Kovács
B., Gyõri, Sallai, László, Pest R., Ördög,
Pest K.
Edzõ : Keszei Ferenc
Diósgyõri FC : Rácz, Földvári,
Farkas J., Nagy S., Kovács T., Ternován, Kiser, Buliga, Kákóczki,
Kulcsár, Jakab.
Szakmai igazgató : Tornyi Barnabás
Gólszerzõ : Szabó Z. (1-0) a 77. percben.
Tartalom : Az már a mérkõzés elõtt
kiderült, hogy egyik csapat sem szeretne vereséget szenvedni,
ennek ellenére a pontosztozkodás nem tûnt túl
valószínûnek. Ez csak a DFC számára lett
volna elfogadható, mert a hazaiak "égõ házát"
csak a gyõzelem olthatta el. Az hamarosan nyilvánvalóvá
vált, a két csapat jól ismeri egymás erényeit
és gyengéit - köszönhetõen a két
szakvezetõ szoros barátságának. Mindkét
csapat játékosai a kezdés után azonnal megtalálták
helyüket és emberüket a pályán. Természetesen
nem estek egymásnak a csapatok, hiszen a pontszerzés egyik
alapfeltátele a higgadt, fegyelmezett játék, s ezt
betartva óvatos biztonsági játékot láthatott
a gyérszámú publikum. A Siófok volt a kezdeményezõbb,
de támadásaikat nem próbálták meg ziccerig
játszani, és többszür vállalkoztak távoli
lövésekre, ám ezeket Rácz magabiztosan hatástalanította.
Amikor védekezni kényszerültek a hazaiak, nagy figyelmet
fordítottak a DFC két szélsõ középpályásának
a semlegesítésére, és a szórványos
vendégakciókat gyakran technikai faultokkal lassították
le, állították meg. A DFC általában
középen próbált meg helyzetbe kerülni, de
igazi gólszerzési lehetõséget csak egyszer
sikerült kialakítaniuk az elsõ játékrészben.
A második félidõben egyre több és egyre
gyakoribb apró hibát vétettek a csapatok. A mérkõzés
"leült", és az unalomba fulladás elõl néhány
szurkoló a félidõ felénél elindult hazafelé.
Azonban elszámították magukat, mert ezután
következett a játék. Az események - mintegy varázsütésre
- a 11-es pontról járó szabadrúgással
kezdõdtek. Úgy tûnt, a DFC-nek nem elég a döntetlen.
A vendégek egyre bátrabb támadójátékba
kezdtek. Lehet, hogy fizikálisan akarták megfogni a hazaiakat,
de tény, hogy a vendégvédõk a felezõvonalnál
a hátralevõ idõben már nem "húzták
be a kéziféket", és az addiginál sokkal gólratörõbben
játszottak. Ez azonban azzal a veszéllyel járt, hogy
kinyiladozó diósgyõri védelemmel szemben nagyobb
esélye volt a hazai csatároknak a gólszerzésre.
Egy ilyen lehetõséget kihasználva jutottak elõnyhöz
a siófokiak, s ezt követõen már nem pontokért,
csak pontért futhattak a fehér mezes vendégek.
A hajrában a DFC nagy erõket mozgósított a
hátrány lefaragására, de Posza is igazolta,
hogy - Rácz kollégájához hasonlóan -
mestere a szakmájának.
Tóth Vencel játékvezetõ "szarvashiba" nélkül
vezette a mérkõzést, de néhányszor nem
torolta meg kellõképpen a mezõnybeli szabálytalanságokat.
KESZEI Ferenc : Rettenetesen elszánt volt a csapatom, és
határtalan lelkesedéssel egyensúlyozta az ellenfél
összeszokottabb csapatjátékát. A nagy igyekezetben
több szabálytalanság is becsúszott, de bõven
kialakítottunk annyi gólhelyzetet, hogy megérdemelten
nyerjünk.
TORNYI Barnabás : A mai mérkõzés a játékvezetõ
személyes bosszújáról szólt, mert egy
régebbi nyilatkozatom után megígérte, hogy
azt nem felejti el, és most be is tartotta a szavát.
